A korábbi éveket a Köztisztasági és Parkosítási Közvállalat többmilliós adóssággal zárta, így 2012-ben például a zárszámadás szerint 65 millió dinár adósságuk volt, tavaly azonban 30 millió dinár nyereséget mutattak ki. Mint azt a közvállalatban megtudtuk, csupán arra volt szükség, hogy a kiadásaikat a törvényes keretek közé szorítsák. Ennek ellenére a szolgáltatások megfizettetése körül még mindig gondok vannak, több mint 90 millió dináros kintlévőségüket szeretnék behajtani jogi úton, és pert indítottak több visszaélés miatt is illetékes személyek ellen, valamint pénzügyi terhek is nehezednek rájuk, mondta el lapunknak Veselin Šuković, a közvállalat műszaki igazgatója.
– Tavaly áprilisban, amikor felállt a vállalat új vezetősége, az év első három hónapjára vizsgáltuk meg a közvállalat pénzügyi helyzetét. Ekkor kiderült, hogy a cég veszteséges. Vagyis az első három hónapra 16,7 millió dinár veszteséget halmozott fel, azzal, hogy 2012-ben 65 millió dináros veszteséggel zárta az évet, illetve a beszállítók felé további 164 millió dinár volt az adóssága. Ugyanakkor az ügyfeleink felé a követeléseink 58 millió dinárt tettek ki. Ennek ellenére, a 2013-as évet nyereséggel zárjuk. Még készülnek a zárszámadások, illetve a 2014-re vonatkozó tervdokumentáció, de várhatóan ebben az évben megközelítőleg 30 millió dináros nyereséget számolhatunk majd el az év végén. A beszállítóink felé való tartozásunkat sikerült megfeleznünk 164-ről 83 millióra, és sikerült a közvállalatot olyan állapotba hoznunk, hogy a likvid pénzeszközök fedezik a havi kiadásainkat. Vagyis stabilizáltuk a vállalatot az elmúlt időszakban, december 13-tól pedig az új megbízott igazgató rendelkezései alapján további szigorításokat vezettünk be.
Mint említette, a 2012-es zárszámadás szerint a közvállalat 65 millió dináros adóssággal számolt, az Állami Számvevőszék jelentése szerint azonban ez az adósság meghaladta a 100 millió dinárt is. Mi okozhat ekkora eltérést a két jelentés között?
– Az Állami Számvevőszék az egész 2012-es pénzügyi helyzetet vizsgálta meg, és bizonyos esetekben olyan számlákra tett megjegyzést, illetve nem fogadta el azokat, amelyek előtt a közvállalat később értetlenül állt. Bizonyos tételek a zárszámadásban, amelyekre a revizor megjegyzéseket tett, a vállalat és a város akkori vezetőségének viszonyát érintik. Olyan számlák ezek, amelyeket a revizor nem ismert el, kivették őket a zárszámadásból, így történhetett meg ez a nagy eltérés a közvállalat veszteségét illetően.
Említette, hogy a kinnlevőségeik megközelítik a 90 millió dinárt...
– Igen, ügyfeleink, természetes és jogi személyek megközelítőleg 90 millió dinárral tartoznak a közvállalatnak az elvégzett szolgáltatásainkért. A legnagyobb adósaink azok a jogi személyek, amelyek számlái zárolva vannak, valamint azok a vállalatok, amelyek nem működnek, és azok, amelyek ugyan működnek, de megtagadják a szolgáltatások kifizetését. A bírósághoz fordultunk az adósság rendezése céljából, igaz, egy kicsit lassú folyamat ez, de már csak ez a lehetőség maradt.
Az Állami Számvevőszék jelentése külön foglalkozik a közbeszerzési folyamatoknál elkövetett hibákkal, törvénytelenségekkel, illetve a közbeszerzés elmulasztásával.
– Figyelmen kívül hagyták a közbeszerzésről szóló törvény előírásait, nem definiálták a kiírt pályázat becsült értékét, másrészről pedig bizonyos helyzetekben, a közbeszerzési eljárást nem lehet kisebb közbeszerzési pályázatokra lebontani, és nem közzétenni azt, egészben kell nyilvánosságra hozni. A közvállalat 2012-ben ezekben az esetekben vétett. Szabálysértési feljelentést tettünk a vállalat felelős személye ellen. És ha emlékezetem nem csal, 34 ilyen közbeszerzési eljárásról van szó.
Ebben az esetben ki a felelős személy?
– A közvállalatban mindig az igazgató a felelős személy. 2012-ben pedig Vladimir Dragin volt az igazgató.
A revizori jelentés az üzemanyag-fogyasztásra is megjegyzéseket tesz. A szükséges mennyiség mellett további fogyasztást is jegyzett, amit a közvállalattól független személyek használtak, de a cégnek kellett kifizetnie.
– A közvállalat számára szükséges üzemanyag-mennyiség feletti fogyasztás esetén, vagyis a harmadik személyeknek kiadott üzemanyag megfizettetését még tavaly július és augusztus folyamán elkezdtük. Pontosan tudja a közvállalat, mely jogi személyeknek adtunk ki üzemanyagot. A megfizettetés megtörtént, vagyis a kiadott mennyiségű üzemanyagot visszaszereztük a vállalatnak, egyedül 100 ezer liter üzemanyag megfizettetését nem sikerült elérnünk, ebben az esetben az érintett jogi személy ellen feljelentést tettünk a bíróságon.
Mennyi bírósági eljárást indított el a közvállalat az elmúlt időszakban?
– A már említett feljelentéseken kívül a közvállalat 2012-es ügyvitelét illetően jelenleg 4 bírósági eljárást indítottunk, hogy kiderüljön, mekkora a közvállalat adóssága a beszállítók felé az elvégzett szolgáltatásokért. Mi ugyanis e szolgáltatásokat kétségbe vontunk, a bíróság kell hogy döntést hozzon arról, hogy kinek van igaza.
Az egyik ilyen ügy a Szelektív Központ körüli gondokat érinti?
– A hulladékgazdálkodást irányító szoftvert jelenleg csak a hulladéktárolásra és szállításra használják, de a Szelektív Központnak is és a műhelynek is használnia kellene. Erre nem került sor, mert nem kapcsolták hálózatba a számítógépeket a városi szeméttelepen. A revizor ezt meg is említi a jelentésében. A Szelektív Központot azzal a céllal építették meg 3-4 évvel ezelőtt, hogy amint működni kezd a Regionális Hulladéktároló, ez transzferállomássá válik, ahol szétválogatják majd a háztartási hulladékot. Itt az elvégzett munkálatokat leszámlázták, de miután tanulmányt készítettünk az épület műszaki átvételéről, ez alapján pályázatot írunk ki az épület jelenlegi állapotának projektumdokumentumára, illetve a szükséges minőségi tanúsítványok beszerzésére, mert ezzel még nem rendelkezünk. Illetve előttünk áll egy bírósági eljárás is, nem értünk egyet ugyanis a munkálatok kivitelezésének megfizettetésével, illetve a munkálatok kivitelezésével sem.
A 2014-es évben további pénzügyi terhek nehezednek a közvállalatra, mivel a korábbi években az erdősítésre és a szélvédőövezet kialakítására kapott a köztársasági és tartományi költségvetésből pénzeszközöket, ezt most kamatostul vissza kell majd fizetni a tartományi költségvetésbe.
– Ebben az esetben teljesen eltér a mi véleményünk és a tartományi vezetőség véleménye. Már csak azért is, mert 350 hektár területet irányoztak elő erdősítésre. Igaz, hogy a facsemeték nem voltak olyan minőségűek, amilyennek kellett volna lenniük, de tény, hogy a közvállalat beruházott a faültetésbe. A közvállalat nem riad meg attól, hogy pótolja a hiányzó facsemetéket. Főként most, amikor az ültetés ideje van, hogy pontot tegyünk erre a beruházásra. Egyébként egy abszurd helyzet állt elő, hiszen az államvezetőség meghatározta, mely parcellákon kell elvégezni az erdősítést, vagyis szántóföldet alakítottak át erdőnek, ugyanakkor nem engedik meg, hogy ez a folyamat teljesen lezáruljon. 350 hektárról beszélek, annak ellenére, hogy 400 hektárt irányoztak elő erdősítésre, mivel 50 hektár esetében elindult a vagyon-visszaszármaztatási folyamat, és utasítást kaptunk arra, hogy ezen a területen ne végezzünk semmilyen aktivitást.
Ez azt jelenti, ha pótolják a facsemetéket, nem kell visszafizetni a kapott céleszközöket?
– Ezt szeretnénk elérni. A köztisztasági vállalat készen áll arra, hogy saját eszközöket fektessen be az ültetvények felállítására. De állíthatom, hogy eddig senki nem rendelkezett tapasztalatokkal, hogyan lehet erdőt kialakítani a szántóföldön. Vajdaság területén először csináltunk ilyesmit. Meg kellett küzdenünk a nagy szárazsággal is. Ezt a Hidrometeorológiai Intézet is feljegyezte. Ennek alapján kértük a projektum befejezésének elhalasztását is. A terepi felmérés alapján végzett kalkulációk szerint 4 millió dinárra lenne szükségünk arra, hogy pótoljuk a facsemetéket. Az ültetésre a februártól áprilisig tartó időszak a legkedvezőbb. De mielőtt nekilátnánk az ültetésnek, a tartományi mezőgazdasági titkárság válaszát várjuk, hogy jóváhagyják a fennálló probléma ilyenfajta megoldását.
