Azok közé a ritka államok közé tartozunk, amelyek az idős személyek kevesebb mint 1 százalékára viselnek gondot intézményes keretek között. Az európai államok többségében ugyanis az időskorú lakosság 4-5 százaléka intézményes ellátásban részesül. Ha csupán néhány százalékkal növelni tudnánk az idősotthonok lakóinak számát, több száz személy számára nyílna új munkahely – emelte ki szabadkai látogatása során Tomislav Bogunović tartományi szociális védelemmel megbízott titkárhelyettes.
Elmondta, hogy a tartományi titkárság éppen azon dolgozik, hogy olyan projektumokat támogasson, amelyek segítséget nyújtanak az idős emberek szükségleteinek kiszolgálásában. Hangsúlyozta, hogy mindenképpen a tartományi alapítású intézmények állnak a figyelmük középpontjában, a tartományi titkárság azonban a magánműködtetésű idősotthonok fejlesztésében is igyekszik segítséget nyújtani pályázatokon keresztül. Hozzátette, hogy a magánintézmények kapcsán még mindig nagyon sok gonddal kell megküzdeniük az illetékes felügyelőségeknek. Az elmúlt időszakban is számos bejelentés érkezett Szabadkáról, valamint Újvidékről és más településekről is.
– A magán idősotthonokkal az a legfőbb gond, hogy legtöbbjük nincs bejegyezve, nem rendelkeznek a szükséges szabványokkal, munkaengedély nélkül dolgoznak. és legtöbb esetben hostelként vagy szálláshelyként működnek. Sok esetben a béke oázisaként hirdetik magukat, ám sajnos legtöbbször minden tapasztalható ezekben az otthonokban, csak a béke és a nyugalom nem, az idős emberek számára pedig nem biztosítják a legalapvetőbb életfeltételeket sem – részletezte a titkárhelyettes.
– Az elsődleges célunk ebben az évben, hogy megnöveljük az intézményes ellátásban részesülők számát. Ha az 1 millió 922 ezer lakosú Vajdaság 4-5 százaléka részesülne intézményes ellátásban, ami európai elvárás, igazából a gerontológiai központok 80 000 emberre tudnának gondot viselni, ami további 3000 munkahely megnyitását vonhatná maga után. Ezzel javítani lehetne az idős emberek és más, személyes segítségre szoruló emberek életkörülményeit is. Jelen pillanatban nagyon sokan, akik intézményes ellátásra szorulnának, illetve például a szabadkai Gerontológiai Központ szolgáltatásait vennék igénybe, nem tehetik meg, mert ezeknek az intézményeknek a kapacitásai korlátozottak. Itt kapnak szerepet a magánintézmények – mutatott rá.
Bogunović elmondta, hogy jelentős szerep jut a magánszektornak a szociális védelemben, ám az új szociális védelmi törvény életbe lépése óta sem sikerült még kiküszöbölni a korábbi évek hiányosságait. Még mindig jelentős anyagi gyarapodást látnak egyesek az idősek ellátásában. Számos visszaélésre van példa mind a mai napig.
– Újvidéken, de nem csak ott, hanem Szabadkán és más kisebb településeken is számos olyan idősotthon működik, amelyek nincsenek bejegyezve. Természetesen a felügyelőségeink a bejelentésekre reagálva kiszállnak a terepre, és több ilyen otthon bezárás előtt áll, illetve több is lehetőséget kapott arra, hogy meghatározott időn belül beszerezze a működéshez szükséges engedélyeket. Sokszor nem elég a felügyelőség, a rendőrséget és a szociális központokat is be kell ezekbe a folyamatokba kapcsolni. Fontos hangsúlyoznom, hogy engedély nélkül működtetni egy idősotthont, illetve az idős személyek nem megfelelő ellátása bűncselekmény, és börtönbüntetéssel jár – magyarázta a szociális védelmi titkárhelyettes. – Az elmúlt időszakban több találkozót is szerveztünk azokkal a személyekkel, akik idősotthonokat működtetnek, illetve szeretnének működtetni, hogy minél szélesebb körű tájékoztatást kapjanak a működés feltételeiről. Felügyelőink is intenzív munkát végeznek, hogy minél rövidebb időn belül megoldást találjunk arra a problémára, amely egész Vajdaságot érinti – mondta.
Kiemelte továbbá, hogy jelen pillanatban nagy szükség lenne olyan objektumokra, intézményekre, amelyek a demens betegek ellátását végzik, illetve olyan intézményekre, ahol a mozgásképtelen személyeket gondozzák.
– Fontos megoldást találnunk a magánszektorban jelen levő problémákra, hogy utána a magánintézményeket is be tudjuk kapcsolni azokba a projektumokba, azokba a fejlesztési lehetőségekbe, amelyek a hiány pótlására, valamint a szükséges licencek beszerzésére irányulnak – összegezte Tomislav Bogunović.
