Szabadkán nagyjából huszonötezer kémény és további nyolc és fél ezer gázkémény van, melyek karbantartásáról és tisztításáról a Kéményseprő Közvállalat emberei gondoskodnak. Habár mindössze tizennyolc kéményseprő dolgozik, és egy emberre mintegy kétezer kémény jut, ez a gyakorlatban mégsem jelent fennakadást a munka elvégzésében.
Slobodan Prokić, a Kéményseprő Közvállalat megbízott igazgatója lapunknak elmondta, a szezon szeptembertől májusig tart, azonban egész évben végzik a kémények tisztítását. Egy kéményseprő naponta nagyjából huszonöt kéményt néz át, havi szinten mintegy ötszáz kéményt tisztít meg, évente pedig nagyjából ötezer kéményt vesz sorra.
– Mivel a kéményseprők évente háromszor járják körül a terepet, a tizenöt kéményseprő évente hetvenötezer kéményt megtisztít meg. Mivel a kémények tisztítása és ellenőrzése egész évben zajlik, vagyis folyamatos munkáról van szó, és mindegyik kéményseprőhöz tartozik egy-egy városrész, melyet jól ismer, a hozzá tartozó kémények száma nem jelent problémát. Tizenöten gondoskodnak azoknak a kéményeknek a karbantartásáról, ahol szilárd tüzelőanyaggal fűtenek, és három emberünk a gázkéményeket ellenőrzi, akiket a hagyományos értelemben nem is nevezhetünk kéményseprőknek. Tizenhárman dolgoznak az adminisztrációs részlegen, azzal, hogy közülük hárman egykori kéményseprők, akik néhány évvel ezelőtt balesetet szenvedtek és már képtelenek ellátni ez a feladatkört, ezért ők segédmunkákat végeznek. Egyikük házmesterként dolgozik, a másik a fizetési felszólításokat hordja szét. Ennek köszönhetően az idén ötmillió dinár értékben sikerült megfizettetni a polgárok régebbről megmaradt tartozásait, a harmadik emberünk pedig segít a C típusú kémények ellenőrzésében, ami valójában terepi adminisztrációs munkát jelent – magyarázta az igazgató, hozzátéve, a kéményseprők mellett mérnökök is járják a terepet, hiszen a kémények mellett az intézményekben lévő kazánberendezések karbantartását, illetve az éttermekben, hotelekben lévő konyhai tűzhelyek feletti kürtők tisztítását is ők végzik.
Elmondta, a vállalatnak kötelező évente háromszor minden kéményt ellenőrizni, ami természetesen nem jelent minden alkalommal tisztítást is, viszont ezt csak a város területén tudják elvégezni, a peremvárosi helyi közösségek ebből kimaradnak, és oda alkalmanként mennek ki a kéményseprők, vagyis amikor a helyi közösségben már több polgár is jelzi igényét a tisztításra. Amíg a városban végzett szolgáltatást a közös számla keretében havi szinten fizettetik meg, a peremvárosban élők alkalmanként és a helyszínen fizetik meg a kéménytisztítást. Ahhoz, hogy a peremvárosi kéményeket is bekapcsolják a városi rendszerbe, legalább még három kéményseprő alkalmazására lenne szükség, illetve szeretnének pénztárirodákat nyitni, ahol azokat az embereket szeretnék foglalkoztatni, akiket egyébként munkaerő-feleslegként elbocsátanának, de egyelőre nem tudni, erre mikor kerülhet sor. Közvállalatként egyelőre nem vehetnek fel újabb embereket, sőt rájuk is vonatkozik az alkalmazottak számának öt százalékos racionalizálása, ami azt jelenti, hogy egy, legfeljebb két ember kaphat felmondást, de egyelőre ez sem biztos még. Slobodan Prokić arra is rámutatott, hogy nincs olyan iskola, ahol a kéményseprői munkát megtanulhatnák a fiatalok, kizárólag a tapasztalt kéményseprők mellett van alkalom a szakmát kitanulni, ezért szeretnék felvenni az iskolákkal a kapcsolatot, hogy néhány diák szakmai gyakorlatát ebben a közvállalatban végezze el, ezáltal pedig népszerűsítsék a fiatalok körében a kéményseprést.
A kéményseprő szolgáltatás ára havi szinten jelenleg 135 dinár, azonban a Kéményseprő Közvállalat már átadta az ötszázalékos árkorrekciós kérvényét az önkormányzatnak, egyelőre azonban nem tudni, hogy kérelmük mikor kerül a képviselő-testület elé, és jóváhagyják-e az áremelést.
