Tavaly jelentősen megnövekedett a külföldi állampolgárok, azaz a menekültek száma, akik a szabadkai körzeti börtönben töltötték le börtönbüntetésüket. A szabadkai mellett a zentai és a kanizsai szabálysértési bíróságokon hoztak ítéletet az ügyükben, és minden esetben az illegális határátlépés miatt kerültek elzárásra.
Dušan Suvajac, a Szabadkai Körzeti Börtön igazgatója lapunknak elmondta, a menekültek száma főleg a téli hónapokban növekszik meg, talán mert a hideg miatt ők sem változtatják annyit a helyüket, így a hatóságoknak könnyebb rájuk bukkanni. Az adatok alapján 2014-ben összesen 1374 személy töltötte le büntetését Szabadkán, vagyis mintegy négyszázzal többen, mint 2013-ban, amikor is 958 menekült személy került börtönbe szabálysértés miatt, négy személy pedig emberkereskedelem bűntettével került előzetes letartóztatásba a tavalyi év folyamán.
– Ezek olyan személyek, akik valamilyen formában szervezői voltak a menekültek határon való átcsempészésének, s a rendőrség az összegyűjtött bizonyítékok alapján bűnvádi feljelentést tett ellenük, s több hónapig tartó elzárásra ítélték őket. Pillanatnyilag két ilyen személy tartózkodik a börtönünkben november óta. A határ illegális átlépése viszont szabálysértésnek minősül és a büntetés is enyhébb, így ezeket a külföldi állampolgárságú személyeket sürgősségi eljárásban átlagosan öt napra zárják el – tudtuk meg Dušan Suvajactól.
Mint elmondta, nem volt olyan eset, hogy a menekült személyek lopás, betörés vagy súlyosabb bűncselekmény, például emberölés miatt kerültek volna börtönbe, és az sem fordult elő, hogy a város területén razziáztak vagy rátaláltak volna a menekültekre és emiatt börtönözték volna be az embereket. Ugyanakkor a 2013-as év során többször is előfordult, hogy a menekültek nagyobb csoportokban kerültek elzárásra, mivel Magyarország állami szervei is harminc-negyven fős csoportokban toloncolták vissza őket Szerbiába a nemzetközi toloncegyezmény keretében. Ezekben az esetekben pedig azonnal meg kell kezdeni az eljárást és kiszabni a büntetést az illegális határátlépés miatt, és a visszatoloncoltak börtönbe kerülnek. Tavaly már más volt a helyzet, Suvajac feltételezése szerint az lehet a háttérben, hogy a visszatoloncoláskor többen is menedéket kérhettek, és akkor nekik már más státuszuk van, s így már nem lehet szabálysértési eljárást indítani ellenük, egyúttal börtönbe sem kerülnek. Azonban az 1374 személy közül, akiket tavaly az illegális határátlépés miatt néhány napra börtönre ítéltek, egyikük sem akart menedékért folyamodni.
A menekült személyek Afganisztánból, Szíriából, Pakisztánból és Nigériából indulnak útnak, s a cél minden esetben az Európai Unióba megérkezni és ott menekültstátuszért folyamodni. Ez azonban közel sem könnyű, így egyedül vagy csoportosan próbálnak meg átszökni a határon, melyhez sokszor az itteniek igyekeznek segítséget nyújtani nem is kevés pénz ellenében. Akiknek nem sikerül, azok visszakerülnek Szerbiába s börtönben kötnek ki.
– Mivel külföldi állampolgárokról van szó, a velük való kommunikáció főleg angol nyelven folyik, ugyanis általában mindig van olyan a csoportban, aki beszél angolul. Emellett bizonyos kulturális és vallási különbségek is felmerülnek, de arra az időre, amíg börtönbüntetésüket töltik itt, intézetünknek kötelessége ezeket tiszteletben tartani és megteremteni hozzá minden feltételt, legyen szó akár az étkezésről vagy valamilyen vallási szokásról. Ugyanolyan jogaik vannak, mint bárki másnak, melyeket ismertetünk velük, így többek között joguk van az orvosi ellátásra (eleve mindegyiküket megvizsgálja egy orvos, amikor hozzánk kerülnek), az egészségügyi védelemre, a sétára stb. Amíg itt vannak, addig nekünk is kötelezettségeink vannak velük szemben, azonban amikor elhagyják a börtön falait, onnan már nem a mi hatáskörünk velük foglalkozni. Kilépnek az utcára és igyekeznek feltalálni magukat, de mivel mindannyian az unióba akarnak eljutni, legvalószínűbb, hogy az első adandó alkalommal ismét megpróbálják átlépni a határt.
A kiskorúakra természetesen nem szabnak ki börtönbüntetést, róluk és a nőkről a Szociális Munkaközpont gondoskodik és a gyerekeket Szabadkán a Kolevka Gyermekotthonban szállásolják el egy időre, azonban, mivel a menekültek szinte egyikének sincs személyes dokumentuma, nem is lehet megállapítani, az illegális határátlépő hány éves is pontosan, csak arra lehet hagyatkozni, amilyen adatokat bediktálnak. A menekültcsoportokat azért többségében felnőtt férfiak és nem asszonyok meg gyerekek képezik, s legfőbb motivációjuk az unióban munkát vállalni s annyi pénzt keresni, amennyiből az otthon maradtakat segíthetik.
