A Vajdasági Magyar Folklórközpont az idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját, s a hosszú munkásságot a többi között egy Kárpát-medencei vendégkiállítással egybekötve szeretnék megünnepelni. Az idei évben számos egyéb programjuk is folytatódik, és nem utolsósorban a tagság megfiatalítását is célul tűzték ki.
Pál Edit, a VMF soros elnöke elmondta, az idén folytatódnak a legfontosabb programjaik. Így a pályázati kiállítások, a tanfolyamok, a szakmai konferenciák, az idén is megtartják a Népművészeti Kézművestábort, folytatódnak a VMF konzultációs napjai keddenként, a Stúdiófoglalkozások, azaz a szakmai továbbképző hétvégék, alkalmanként a gyermekfoglalkozások, természetesen a népzene és néptánc hagyományának őrzése, az ilyen jellegű nagyrendezvények és a tanulmányutak sem marad el, amennyiben a feltételeket biztosítani tudják, és különösen nagy hangsúlyt fektetnek majd a fiatalok bevonására.
– Jelenleg több mint száznegyven tagunk van, amit mindenképpen szeretnénk növelni és főképp a fiatalokat bevonni. Ez nagy kihívás, hiszen a fiatalok körében nagy az elvándorlás, s nehéz az utánpótlás megszervezése, ezenkívül talán a modernizálódott világ miatt kevesebb érdeklődést is mutatnak a régi dolgok, a néphagyományok iránt. Fontosnak tartjuk felrázni őket, hogy vegyék észre, mi is van körülöttük, s nézzenek vissza a múltba. Nemcsak az ifjúsághoz, hanem már a gyerekekhez is közelebb kellene vinni a népi értékeket. Akár az iskolában külön ilyen jellegű kézműves-foglalkozásokat tartani nekik szakemberek bevonásával, például a Szerbiai Gazdasági Kamara tett is egy javaslatot, hogy a népi kismesterségeket újra vigyék be az iskolába, magukat a gyerekeket elvinni egy-egy kiállításra, vagy kézművesnapot szervezni, ahol élőben megtapasztalnák, miről is van szó, s a szakemberek pedig beszélnének a kézművességről, a szőttesekről, hímzésekről. Azelőtt ennek egy részét a szülők átadták gyermekeiknek, de mára ez elveszett, nem értékeljük azt, amit a nagyszüleink ránk hagytak, márpedig ha ezeket az értékeket hagyjuk elveszni, a közösségünk is elveszik – magyarázta.
Az elnök elmondta, a Vajdasági Magyar Folklórközpont az egyetlen az országban, mely folyamatosan szervez népi kézműves-felnőttképzést és népművészeti pályázati kiállításokat. Ilyen a Polák Margit hímző és a Lánchenger szőttes pályázati kiállítás, melyen szakmai zsűri bírálja el a munkákat, hogy azok megfelelnek-e elsősorban azoknak az elvárásoknak, számos egyéb szempont mellett, melyek a népi értéket visszatükrözik. Az idén a Lánchenger című kiállítást tartják meg, melynek keretében a szövők munkáit mutatják be, s a jubileum alkalmából a tanulók munkáit ehhez hozzákapcsolva egy vándorkiállítással készülnek bejárni Vajdaságot, mellyel egyben a folklórközt hírét is öregbíthetik.
– A folklórközpontnak Szerbia különböző területein és Magyarországon már sikerült több alkalommal is bemutatkoznia. Szeretnénk azonban máshová is eljutni, például Macedóniába vagy Bosznia-Hercegovinába, ahol még nem látták a munkáinkat, nem tudják, mivel foglalkozunk, s ez a törekvés kapcsolódik a húszéves jubileumhoz is, vagyis hogy minél többen megismerjenek bennünket, hiszen Raj Rozália és Nagy István a múltban is nagy munkát fektettek a VMF-be, és hogy ilyen szintre kerüljön ez a szervezet. Az a meglátásom, hogy nagyon sok olyan lehetőségünk van, amit ki tudnánk használni, ahol meg tudunk jelenni, s remélem, összegyűlik néhány ötlet, melyekből év közben néhányat meg is valósíthatunk. Máris sok elképzelésünk van, és ahogy megújult a honlapunk, úgy további újításokat is tervezünk – tette hozzá.
A Vajdasági Magyar Folklórközpont több tanfolyamot is szervez 1996-tól, így ma kétéves képzés keretében lehet ellesni a fazekasság, hímzés, szövés és igény szerint akár a csipkeverés fortélyait, melynek során nemcsak az előállítási technikát tanulják meg, hanem a magyar népi kultúra táji, szellemi és tárgyi sajátos értékeit is megismerhetik a képzés résztvevői. Pál Edit hozzátette, a képzést befejezők a tudást megpróbálják helyi szinten, kis egyesületekben vezetett csoportoknak is átadni, hogy a népi kismesterségek fennmaradjanak, hiszen ez a folklórközpont célja is.
– A képzésekre járó korosztály igen vegyes, és amíg igen kevés férfi érdeklődik a hímzés iránt, ami nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincsenek hímző férfiak, a szövő tanfolyamra már kicsivel több férfi jár, a fazekas képzés pedig teljesen vegyes. Minden évben tervezünk és az érdeklődéstől függően, megfelelő számú jelentkező esetében indítunk képzést. Egy év 140 órát foglal magában, az órákra pedig havi szinten kerül sor, azaz havonta két egymást követő napon vannak a foglalkozások, melyek elméleti és gyakorlati részből állnak. Az alapanyagokat a folklórközpont adja, egy-egy tanfolyam ára pedig attól függ, mekkora támogatást tudunk rá szerezni. Programjainkra egyébként a Bethlen Gábor Alapnál, a Szekeres László Alapítványnál, az NKA-nál és a tartománynál, Szabadka Önkormányzatánál, az MNT-nél, a NESZ-nél szoktunk pályázni, de vannak Magyarországgal is közös pályázataink, és szeretnénk az EU-s alapoknál is majd pályázni – tudtuk meg Pál Edittől.
A nehéz gazdasági körülmények miatt a kézművességből jelenleg nemigen lehet megélni, a kisebb és a mindennapi életben használható tárgyak iránt azonban van érdeklődés, s talán ezeken keresztül lehetne gazdaságilag erősíteni ezt a területet. Az elnök szerint az államnak is segítenie kellene ebben oly módon, hogy a kismesterségek művelői részére csökkentenék az adók és a járulékok nagyságát, legalább arra az időre, amíg megerősödik a vállalkozásuk, illetve meg kellene találni a módját annak is, hogy külföldön is el lehessen adni a termékeiket, mely pillanatnyilag problémát jelent. Éppen emiatt nem tudtak például tavaly részt venni a magyarországi Mesterségek Ünnepe rendezvényen, nem tudták ugyanis megoldani, hogy magánszemélyekként a termékeikről áfás számlát adjanak. Ennek megoldásában a magyarországi Nemzeti Művelődési Intézet is felajánlotta segítségét, hogy a VMF és a délvidéki népművészet is képviseltetni tudja magát ezen a rendezvényen.
Bíznak abban is, hogy mivel a VMF-nek ez idáig nem volt és ma sincs egyetlen fizetett alkalmazottja sem, erre a problémára is megtalálják a megoldást.
