Hamarosan licitációra kerülnek a megmaradt állami földterületek Szabadka területén, azok listáját a hétvégén tették közzé. Összesen 1422 hektár vár még bérlőre, ezek azonban olyan földterületek, melyekre egyébként is kevesebb az érdeklődő, viszont a 2014-es év licitációjának második fordulóján harminc százalékkal kisebb a kikiáltási ár.
Osztrogonác Simon, a város mezőgazdasággal megbízott tanácsosa elmondta, az első körben mintegy tizenötezer hektár földterületet sikerült bérbe adni, a második licitációra pedig február 9-én az új városházán kerül sor 9 órai kezdettel, s az arra vonatkozó listát, hogy pontosan mely földekről van szó, a helyi közösségekben lehet megtekinteni.
– A második körben már mindenkinek joga van licitálni, nem feltétel, hogy Szabadka községbeli bejegyzett gazdaságról legyen szó, de az igen, hogy a licitáló a város területén legalább fél hektár magántulajdonban lévő földterülettel rendelkezzen. Az 1422 hektár legnagyobb része homokos, illetve a védett területen helyezkedik el, és feltételezhetően nem lesz túl nagy az érdeklődés. Egyrészt január elsejétől az állami földterületekre nem igényelhető állami támogatás, emiatt egyes termelőknek nagy problémákkal kell szembenézniük, maguk a földterületek pedig olyan minőségűek, melyek korábban sem voltak túl kapósak, hiszen a védett területeknél sok egyéb feltétel is szerepel, a homokos vidéken pedig főleg gyümölcsösöket lehet telepíteni, a visszaszármaztatás miatt azonban mindössze három évre adhatók bérbe az állami földek, ilyen rövid időre pedig nem éri meg gyümölcsfákat telepíteni. A felkínált földek közül a minőségibbek fél hektáron vagy még kisebb területen terülnek el, de ezek szerintem bérlőre is fognak találni, és a kikiáltási ár is harminc százalékkal olcsóbb. Minőségtől függően ezer és 15 ezer dinár között mozog a kezdőár – magyarázta Osztrogonác.
Azokat a földterületeket, amelyeket a második körben sem sikerül bérbe adni, a város feladata rendben tartani, a kaszálókat pedig, melyek a védett övezetben helyezkednek el és a Palics-Ludas Közvállalat tartja őket karban, bérbe adják kaszálásra.
Szabadka városnak pillanatnyilag két pályázata van érvényben, az egyik a tartománnyal közös pályázat, amelyen jégháló és öntözőrendszerek kiépítésére igényelhető a támogatás 20 és 50 millió dinár közötti összegben. A város költségvetésében 18 millió dinárt irányoztak elő erre a célra, a város a kölcsön kamatainak a fizetésével vesz részt benne, a tartomány pedig mintegy 200 millió dinárt bocsátott ennek az alapnak a rendelkezésére, a kamatok támogatására és a garanciákra. Ezenkívül a város mezőgazdasági fejlesztési alapja által kiírt pályázat is már elérhető a város hivatalos honlapján – tette hozzá.
– A fejlesztési alap évente kétszer vagy háromszor írja ki ezt a pályázatot a visszafizetés ütemétől függően. Ez most az első kör, ahol 15 millió dinár áll rendelkezésre, s maximum másfél millió dinárt igényelhet egy-egy pályázó kapcsolható eszközök, gyümölcsösökbe facsemeték vagy a mezőgazdasági mechanizáció vásárlására, a második körben pedig főleg földterület vásárlására lehet igényelni kölcsönt. Ötszázezer dinárig váltót kell aláírni, ennél nagyobb összeg esetében pedig jelzálogot kell tenni a földre, s mindenki pályázhat, aki Szabadka területén bejegyezett gazdasággal rendelkezik. A dináralapú kölcsönt négy évre adjuk kétszázalékos kamat mellett, s a visszafizetésnél egy év halasztási időt lehet kérni. A pályázat, mely iránt mindig nagy az érdeklődés, február 1-je és 17-e között lesz nyitva – tudtuk meg a tanácsostól.
A város képviselő-testülete által 2007-ben hozott határozat alapján az egyházaknak mintegy 730 hektár állami földterületet bocsátottak rendelkezésre, ingyen és bérmentesen a visszaszármaztatás lezárásig. A visszaszármaztatás részben megtörtént, viszont a 2007-es határozat már meghozásakor törvényellenes volt, melyet tavaly novemberben az alkotmánybíróság is kimondott, s arra kötelezte a várost, hogy ezt a határozatot vizsgálják felül.
– A határozatot most hatályon kívül kell helyezni, így ez már a képviselő-testület februári ülésén az egyik napirendi pont lesz. Ha a képviselők nem szavazzák meg, minden bizonnyal pernek nézünk elébe, de lehet, hogy lesznek egyéb problémák, az állam ugyanis 2007 és 2014 között elesett a bérbeadásból származó jövedelemtől, és ezt valószínűleg visszaköveteli. De hogy ebből mi lesz, arra ebben a pillanatban nem tudok válaszolni. A minisztériumtól kaptam egy felszólítást, hogy a tavalyi termelői évre egy peren kívüli megegyezést kínáljunk fel az egyházaknak vagy azoknak, akik ezeket a földeket munkálják, hogy az állam megkapja az őt megillető összeget. Egy hektár értéke 300 euró, ez azt jelenti, hogy egy évre mintegy 210 ezer euróval kell számolni, amit valakinek ki kell majd fizetni – vázolta fel a problémát a tanácsos.
A város a földterületek bérbeadásából jelentős összeghez jut, azt a mezőgazdaság fejlesztésére költi a fejlesztési alapon keresztül, de ebből finanszírozzák a csőszszolgálatot, a jégvédelmet, az állattetemek elszállítását. Az idén 180 millió dinár bevételt terveztek a pénzügyi tervben, a kiadások pedig mintegy 70-80 millió dinárt tesznek ki, vagyis nagyjából százmillió dinárt tudnak szabadon beosztani, amelyet mezőgazdasági társulások és szakszolgálatok támogatására, a mezőutak építésére és karbantartására, a kanálisok tisztítására, karbantartására és kiépítésére, valamint a szélvédőövezetek rekonstrukciójára költenének, amennyiben sikerül egyezségre jutniuk a Vajdasági Erdőgazdasággal.
Osztrogonác Simon elmondta, nemcsak Szabadkán, hanem egész Vajdaságban nagy problémát jelent, hogy mindössze a terület négy százalékát borítja erdő, s minél előbb tenni kellene azért, hogy ez legalább húsz százalékra növekedjen. Az eddigi törekvések nem voltak túl sikeresek, s egy komolyabb stratégia kidolgozására lenne szükség, hogy ez megvalósuljon.
– Egy másik nagy problémát is nagyon hamar meg kell oldanunk, mégpedig az elhullott állatok tetemeinek elszállítását. Korábban az állatorvosoknak joguk volt az elhullott bejegyzett állatot kijelenteni, jegyzőkönyvezték, hogy az állat mibe pusztult bele, és azt a gazda eltemethette a saját földterületén, a tavaly meghozott törvény azonban az önkormányzatokat kötelezi erre. Csakhogy Vajdaságban egyetlen cég van, amely ezt törvényesen végezheti, neki viszont nincs akkora kapacitása, hogy azonnal elszállítsa a tetemeteket az égetőbe, az önkormányzatnak pedig nincs hűtőháza, ahol addig tárolhatná őket. Úgyhogy ezt egy-két hónapon belül rendezni kell, mert télen nincs akkora fertőzésveszély, de ha felmelegszik az idő, nagy bajok lesznek – mutatott rá a tanácsos.
