A restitúciós törvény 2011 őszén lépett hatályba, és 2012 márciusától 2014 márciusáig lehetett beadni a vagyon-visszaszármaztatási kérelmeket. Mintegy hetvennégyezren adták át igénylésüket, külföldről pedig több mint hatszáz kérelem érkezett az illetékes hivatalhoz. A folyamat azonban lassan halad, a mezőgazdasági földterületek esetében pedig szinte egyáltalán nincsenek még eredmények.
Többen már vissza is kapták az egykor elkobzott vagyont (Fotó: Molnár Edvárd)
A legfrissebb adatok szerint Szabadkán eddig negyvenhat üzlethelyiséget, három épületet, egy lakást, közel 2400 négyzetméternyi építkezési területet és mintegy 130 hektár földterületet adtak vissza a volt tulajdonosának, vagy leszármazottainak.
Buckó György egyike azoknak az ügyvédeknek, akik ezekkel a kérelmekkel foglalkoznak. Elmondta, a lakások, üzlethelyiségek esetében már születtek pozitív eredmények, többen már vissza is kapták az egykor elkobzott vagyont, azonban összességében elmondható, nagyon lassan haladnak az ügyek, főleg a földterületekre vonatkozóan, melyeket egyébként a törvény szerint fél éven belül el kellett volna bírálni.
– Szerbiában nagyon gyatra az ingatlannyilvántartás, azaz a szerb állam nem tudja, hogy mennyi földdel rendelkezik. Egyesek 300 ezer hektárra, mások 400 ezerre, sőt vannak, akik 800 ezer hektárra becsülik az állami földterületeket, és úgy tudom, nagyjából százezer hektárra van igénylés. Ezek alapján bőven vissza lehetne adni a földeket, azonban a legnagyobb probléma, hogy még mindig nem módosították a vagyon-visszaszármaztatási törvényt, mellyel lehetőség lenne a csere-ingatlanra. Vagyis ugyanazt a földet nem lehet visszaadni, mivel a tagosítások miatt a helyrajzi számok már nem egyeznek meg, így az identifikációra technikailag nincs lehetőség, s az emberek nem tudták ezeket a dokumentumokat beszerezni, azonban ha módosítanák a törvényt, lehetne helyette ugyanakkora és ugyanolyan minőségű földet visszaadni máshol a tulajdonosának vagy leszármazottjának. Ezzel nagyon leegyszerűsödne az ügy, azonban az államnak nem sürgős meghozni a módosítást, hiszen pillanatnyilag óriási összegeket zsebel be ezeknek a földeknek a bérbeadásával, de visszaélések is vannak, bizonyos földekkel kapcsolatban kiderült, senki nem kap utána semmit, hanem a pénz magánzsebekbe megy, ezek pedig hatalmas összegek. A jogbizonytalanság nagyon kedvez a nyerészkedőknek – magyarázta Buckó György. Elmondta, ha mégsem teszik lehetővé a csere-ingatlant, és kárpótlási jegyekben vagy értéktelen papírokban próbálják kifizetni az embereket, akkor arra is lehetőség lesz, hogy kimerítve minden hazai eszközt, végül a strasbourgi emberjogi bírósághoz forduljanak az emberek. Az ügyvéd hozzátette, a legrosszabb eset, ha az állam pénzbelileg kárpótolja az embereket, ugyanis az a pénzügyi keret, mellyel Szerbia rendelkezik, semmire sem lesz elég, így egyedül annak van értelme, amit természetben adnak vissza.
Az üzlethelyiségek, ingatlanok esetében már jobb a helyzet, Buckónak is vannak olyan ügyfelei, akik már visszakapták a vagyonukat. Az ügyvéd elmondta, ügyfelei között például van egy testvérpár, akiktől még az ötvenes évek elején elvették a vagyont, és most visszakapták, azaz még életükben kártalanították őket. Mint mondja, ez ritka és szép történet, ugyanis legtöbb esetben már a leszármazottak a kérelmezők.
– A lakások, épületek is folyamatban vannak, de az üzlethelyiségeket vették előre. Itt ugyanis szerencsésebb a helyzet, mert az állam legnagyobb részüket megtartotta, s a város találja hozzá a bérlőket, vagyis itt van egy pontosabb nyilvántartás, s ezeket most vissza lehet adni. A lakásoknál azonban sokat szétkótyavetyéltek, magánosítottak, és amit egyszer kiosztottak különféle alapokon, azokat már nem lehet visszavenni. Amikor a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség közigazgatási eljárásban meghozza a határozatot a vagyon visszaadásáról, a jogerős határozattal a kérelmezőnek be kell mennie a kataszterbe, hogy itt átvezesse az ingatlant, területet a saját nevére, a város illetékes hivatalával pedig megbeszéli, hogy melyik nap kerül sor az átvételre. A régi-új tulajdonosnak egyedül annyi a kötelessége, hogy három évig nem emelheti meg a bérlő felé a bérleti díjat – mondta Buckó.
