A talajvíz és a felszíni vizek okozta probléma több évtizede jelen van Szabadkán, de ezzel eddig nem igazán foglalkozott érdemben a város, és szinte mindig csak szükségszerűen léptek fel az illetékes szervek, hogy orvosolják a bajt. Nemrégiben azonban megalakult egy munkacsoport, hogy kidolgozza azt a stratégiát, amellyel hosszútávon megoldható lenne a helyzet.
Makkhetesi utcarészlet (Fotók: Molnár Edvárd)
Szabadka folyamatosan vízgondokkal küzd, ugyanis vízből hol túl sok, hol túl kevés van. Az idei évben, még a tavaszi esőzések előtt, megjelent a talajvíz a város több pontján is, sok helyen kiöntöttek az emésztőgödrök, az aknák is megteltek, de az udvarok, pincék, kertek, földek is több helyütt vízben álltak. A talajvízgondok elsősorban azokon a területeken jelennek meg, ahol nincs szennyvízcsatorna-hálózat, és vízelvezető árkok sincsenek kialakítva, így nincs is hová elvezetni a vizet. Az embereknek folyamatosan szembesülniük kell a problémával, s bár az elmúlt években nem érkezett bejelentés, hogy a magas talajvíz miatt összedőlt volna valakinek a háza, az évről évre megjelenő víz bizony szép lassan kárt tesz az épületekben.
Maglai Jenő polgármester elmondta, a város részéről ezt a problémát átfogóan, szisztematikusan, stratégiai szinten kell kezelni.
– Tavasszal általában a magas talajvíz okoz problémát, nyáron pedig sokszor a vízhiánnyal kell szembenézni. A tavalyi évben, illetve az idén csak annyit tudtunk tenni, hogy ahol és amikor megjelent valahol a probléma, ott és akkor próbáltunk megoldást találni rá, sőt ez főleg az idén volt jellemző, hiszen Palics, Nagyradanovác, Hajdújárás, valamint a Vasutas település és a Kertváros helyi közösségek egyes részein jelent meg ez a gond. Az önkormányzat a költségvetési tartalékból az idén négymillió dinárt különít el erre a célra, és a DTD Közvállalat ezeken a területeken a munka egy részét már el is végezte, több helyen kiásták a vízelvezető árkokat, elvezették a vizet, szivattyúkat helyeztek ki, úgyhogy komoly munkát végeztek, sőt a Zorka helyi közösség területén is több árkot kiástak, így elkerültük, hogy ott is nagyobb gondot okozzon a talajvíz.
A polgármester elmondta azt is, hogy létrehozott egy munkacsoportot is, melyet a talajvíz és a felszíni vizek elvezetésének kezelésével, a vízelvezető árkok kiásásával és vízgyűjtő- és tároló területek kialakításával bízott meg, azaz az ő feladatuk lesz kidolgozni az alapvető stratégiai célokat, amelyek alapján megbíznak egy megfelelő szakembereket foglalkoztató intézetet, ahol kidolgozzák ezt a stratégiát, s ez alapján a következő évtől ezt a problémát a megfelelő szinten tudná kezelni a város.
– Nagyon szeretném, ha ez a stratégia az év végéig elkészülne, ha mielőbb kialakíthatnánk a vizes területeket, hiszen nagy gond, hogy kiszáradnak az erdőink, a Kelebiai és a Szelevényi erdő is, valamint a Kőrös menti erdősávok, másrészt mielőbb meg kellene oldani a talajvíz okozta problémákat az alacsonyabb területeken, s ott, ahol nincs szennyvízcsatorna. A hirtelen lezúduló nagy esők is mindig gondot okoznak a városnak, gondolok itt például az aluljáróra, mely ilyenkor víz alá kerül, de ugyanúgy egyes városrészek is úsznak, ezért városi határozatok meghozatalára lesz szükség, melyekkel rendezni tudjuk a vízelvezető árkok kialakítását, karbantartását, az ezzel kapcsolatos beruházásokat, ugyanis ezen a téren sem történt szinte semmi az ideiglenes intézkedéseken kívül.
Maglai Jenő: A hirtelen lezúduló nagy esők is mindig gondot okoznak a városnak
Maglai rámutatott, azért van szükség ennek a szabályozására is, mert a DTD Közvállalat a város lakott területén belül nem illetékes a vizes árkok kialakításáért, karbantartásáért, hanem külön az önkormányzat megbízására végzik el a munkát ott, ahol arra szükség van, a Vízművek és Csatornázási Közvállalat hatáskörébe pedig csak a vízellátás és a szennyvízelvezetés tartozik, a talajvízzel és a felszíni vizekkel nem foglalkozik, vagyis ők sem illetékesek. Amikor ezeket a kérdéseket tisztázzák, lehetőség lesz költségvetési pénzeket elkülöníteni erre a célra és kijelölni, kinek a feladata lesz ezzel törődni. A stratégia megvalósítása lépésenként történne, melyre az önkormányzat tartományi és köztársasági pénzre is pályázna, ehhez azonban elő kell készíteni a projektumokat a stratégia alapján, de a Vajdaság Vizei Vízgazdálkodási Vállalattal is folyattak már megbeszéléseket, s a városnak már az idén pénzt kellene kapnia a Palicsi-tó és környékének rendezésére. A polgármester hozzátette, ha a város évről évre egy bizonyos összeget erre fordítana, akár öt-hat éven belül saját erőből is jelentős előrelépést lehetne elérni ezen a téren, vagyis kiépíthetné a vízelvezető árkokat és a víztározókat. Az önkormányzat, pontosabban a palicsi biodiverzitás megőrzésével foglalkozó munkacsoport jelenleg is tárgyal olyan lehetőségről, ami alapján jelentős, vissza nem térítendő pénzösszeget kaphatna a Palicsi- és a Ludasi-tó természeti környezetének javítására, azonban a polgármester ezzel kapcsolatban nem kívánt bővebben nyilatkozni. Elmondta, valószínűleg az idén ősszel már eldől ez a kérdés.
Az önkormányzat egyébként minden évben elkülönít egy bizonyos összeget azon polgárok megsegítésére, akiknek otthona valamilyen oknál fogva lakhatatlanná válik, például tűzeset miatt, azonban akkor is segít egy bizonyos összeggel, ha valakinek a magas talajvíz miatt összedől a háza, habár erre évek óta nem volt példa és nem érkezett ilyen jellegű igénylés. Maglai Jenő ehhez kapcsolódóan elmondta, a legjobb lenne, ha az emberek biztosítanák a házukat, és ha lapályos területen szándékoznak építeni, vegyék figyelembe, hogy meggyűlhet a gondjuk a talajvízzel, így ilyen helyeken ne építsenek pincét, süllyesztett garázst, szuterént.
