Habár a küszöbén vagyunk a jégesős időszaknak, Szabadka nem lehet nyugodt a jégvédelem terén, mivel még mindig nem sikerült beszerezni elegendő jégvédelmi rakétát. Tavalyról csak annyi rakéta maradt, hogy legfeljebb az első jégverést lehet kivédeni, és ismét az a veszély fenyeget, hogy a jég tönkreteszi majd a termést.
Küszöbén vagyunk a jégesős időszaknak (Fotók: Molnár Edvárd)
Osztrogonác Simon, a város mezőgazdasággal megbízott tanácsosa elmondta, sajnos a város nem nagyon tud hatni ezekre a dolgokra, mivel a jégvédelem nem az önkormányzat, hanem a belügyi szervek hatáskörébe tartozik. Már tavaly is nagy problémát okozott, hogy nem írták ki időben a közbeszerzési pályázatot a rakéták beszerzésére, nem voltak megfelelő és kiképzett emberek, akik az állomásokon dolgoztak volna, amit arra fogtak, hogy az állami szektorban nem lehet új embereket alkalmazni. A tanácsos kiemelte, a legnagyobb kerékkötője a hatékony jégvédelemnek tulajdonképpen az állami adminisztráció és a törvényben rejlő apró hibák, melyek a gyakorlatban igencsak hátráltatják a helyzetet.
– Úgy néz ki, az idén is ugyanazzal a problémával kell szembenéznünk, hiszen itt vagyunk a jégvédelmi időszak kezdetén, és a minisztérium a pályázatot sem írta még ki. Többszörös megkeresés után a múlt héten írásbeli kérelemmel fordultunk a belügyminisztériumhoz, hogy tájékoztassanak bennünket, hogy áll a jégvédelem, de még nem kaptunk választ, és bár az önkormányzat a belügyi titkársággal együtt részt vesz a jégvédelemben, és a város az idén ötmillió dinárt különített el a rakéták beszerzésére, de csak a belügyi titkársággal együtt tudjuk kiírni a közbeszerzési pályázatot. Annyit sikerült megtudnunk tőlük, hogy még nem vettek rakétákat, de tavalyról maradt néhány, így minden kilövőállomásra jut három-négy darab, ami elég annyira, hogy a szezon első viharkárát elkerüljük.
A tanácsos elmondta, volt egy olyan elképzelésük is, hogy esetleg a csőszszolgálat embereit bízzák meg ezzel a munkával, s nekik legyen ez kiegészítő kereset, de ez is problémákba ütközik, mert a pályázatot úgy írják ki – összhangban a törvénnyel –, hogy csakis munkanélkülieket alkalmazhatnak erre a feladatra, s nem feltétlenül helyieket, ami pedig a leglogikusabb lenne. Emellett az is probléma, hogy az emberek, akik eddig dolgoztak a jégelhárításon, borzasztóan elégedetlenek a havi 8000 dináros juttatással, és nem nagyon hajlandók ennyiért dolgozni, a belügyi titkárság részéről azonban, úgy tűnik, nincs is akarat, hogy működtessék a jégvédelmi rendszert, elsősorban valószínűleg azért, mert nagyon drágák a rakéták.
Osztrogonác: Akik eddig dolgoztak a jégelhárításon, borzasztóan elégedetlenek a havi 8000 dináros juttatással
– Egy rakéta mintegy háromszáz euró, és Szabadkán a huszonnégyből huszonegy kilövőállomás működik, melyek ha ellövöldöznek néhány rakétát, az már komoly összeg. Egyébként évente minden állomáson legalább tíz-tizenöt rakétára lenne szükség, hogy szétlőjük a viharfelhőket, de most alig néhánnyal rendelkezünk. Csakhogy hiába drága a rendszer, nagy hiba lenne veszni hagyni, ez egy jó rendszer ugyanis, és ha megfelelően működtetik, hatékony a jégvédelemben, és így a termés megóvásában. Egyébként a nagyfényi és békovai állomás műszaki okok miatt nem működik, a palicsit viszont nem érdemes funkcióba helyezni a határ közelsége miatt, mivel még mindig nem született meg az a megállapodás, mely lehetővé tenné, hogy Magyarország felé is kilőjünk rakétákat. Ismételten csak a szerb fél részéről kellene megtenni a megfelelő lépéseket, mert ez óriási problémát jelent a határ mellett elhelyezkedő területekre nézve, mert teljesen védtelenek. Ez a megállapodás a két ország légterét érintené, melynek keretében a ferihegyi és a surčini repülőirányítási központ egymással össze lenne kötve, és ha viharveszély van, akkor a repülőket erről az útvonalról átirányítanák másikra, amíg kilőjük a rakétákat – magyarázta Osztrogonác Simon.
Felvetődött annak a lehetősége is, hogy a város a határ mellé talajgenerátorokat telepítene, amelyek úgyszintén ezüst-jodiddal működnek, mint a rakéták, s ez használható a határ mellett is, ezzel is az a probléma azonban, hogy ki fogja őket működtetni, hogyan tudják megvédeni a lopástól, rongálástól, és honnan biztosítanak hozzá áramot. Másrészt van már egy kiépített és jól működő rendszere a városnak, s inkább ezt kellene fejleszteni, s mivel Szentes környékén most épül a radarállomás, s kialakítják a kilövő állomásokat, nagyon jó lefedettsége lehetne a városnak.
Osztrogonác elmondta, Bajmokon a mezőgazdasági szövetkezet működteti a kilövőállomást, és mint megjegyezte, ez érthető is, hiszen inkább részt vesznek benne, mint hogy tetemes kár érje őket, s talán követendő példa lehetne, csakhogy nagyon nehéz megszervezni. Másrészt a földek biztosításával a biztosítóintézeteket is érdekeltté kellene tenni, hogy egy hatékony jégvédelem működjön itt, hiszen nekik nem érdekük tetemes összeget fizetni a termelőknek, inkább megakadályoznák a bajt, de sajnos a helyieknek nincs pénzük biztosítást kötni, így innen sem várható segítség, azaz továbbra is minden a belügyi szerveken múlik.
