Királyhalmán működik az az organikus kecske- és birkafarm, ahol Miroslav Gabrić, a farm tulajdonosa jelenleg mintegy 1500 birkát és 1000 kecskét nevel, azt tervezi azonban, hogy néhány hónapon belül megnyitja az ország első organikus kecske- és birkatejet feldolgozó tejüzemét. Eddig a verbászi Dana tejgyárral működtek együtt, de mivel a termékek iránt külföldön nagy az érdeklődés, így a piac igényeinek legkönnyebben egy saját tejgyárral tehetnének eleget, annak ellenére, hogy mindeddig akadályokba ütközött a terület megvásárlása, ahol megépülne az üzem.
Miroslav Gabrić 2009-ben alapította meg a farmot, mely mára kibővült, így két farmon birkákat, egy farmon pedig kecskéket tenyészt. Tavaly óta organikus farmként működnek, ami egyben azt is jelenti, hogy organikus tejtermékeket állítanak elő és dobnak piacra Elena név alatt. Mint elmondta, pillanatnyilag kecsketejsavót és túróféléket állítanak elő, ősztől pedig a birkatejből készített termékekkel terveznek bővülni. A farm tulajdonosa már tavaly óta tervezi, hogy saját tejüzemet hozzon létre, amihez első lépésben egy legfeljebb egyhektáros építési földterületre lenne szükség, de eddig nem jutott eredményre.
– Először egy magánkézben lévő földterületet akartam megvásárolni, de itt bizonyos komplikációk léptek fel a dokumentáció kapcsán, ezért a szabadkai önkormányzathoz fordultam, abban a reményben, hogy segítenek nekem ebben, s egy megfelelő, a szükséges infrastruktúrával rendelkező területet vásárolhatok meg. Alig háromszáz méterre tőlünk van egy parlagon álló terület, azt szerettem volna megvenni, de saját földterületem egy részét is felajánlottam cserére. Habár megkezdtük a tárgyalásokat, körülbelül egy éve nem tudunk pontot tenni az ügyre, kiderült ugyanis, hogy a kérdéses terület nem is a város, hanem az állam tulajdonában van, s immár hónapok óta a minisztériumra várok, és egyezkedem, eddig eredménytelenül. Mivel mindeddig nem történt előrelépés, úgy döntöttem, eleget vártam, magam veszem kézbe az ügyet, ügynökségen keresztül fogok vásárolni egy másik földterületet, és még a szükséges infrastruktúra kiépítését is magamra vállalom, ha kell, mert egyre inkább szorít az idő – mondja a farmtulajdonos egy kis keserűséggel a hangjában, hozzátéve, hogy amíg a külföldi befektetők munkahelyenként tízezer eurós támogatást kapnak az államtól, úgy tudja, neki, hazai beruházóként nem jár semmilyen támogatás, annak ellenére, hogy nem is kérte senkitől, hogy bármit is adjon vagy ingyen adjon neki. Egy ilyen tejgyár létrehozása azonban a város gazdaságán is lendítene, és természetesen új munkahelyek is nyílnának, mivel az Elena tejgyárban legalább 30–50 embert foglalkoztathatnánk – mutatott rá.
A hónapokig tartó várakozás után Miroslav Gabrić reményei szerint most már egy hónapon belül meglesz a helyszín, és a tervek szerint az év végéig meg is épülne a tejgyár, hiszen maguk az objektumok pár hónap alatt elkészülnek, a tejtermékek előállításához szükséges felszerelés nagy részével és a technológiával is rendelkeznek, s kezdhetnék is a termelést a királyhalmi tejüzemben. Az üzem nem mellesleg egyedülálló lenne Szerbiában, hiszen kizárólag kecske- és birkatejből készítenének organikus tejtermékeket. A jövőre nézve a jelenlegi állatállományt szeretnék bővíteni, azaz mintegy háromezer kecskét és mintegy tízezer birkát szeretnének tartani, így a tejgyárban napi 30–50 ezer liter tejet dolgoznának fel, a termékek nyolcvan százalékát pedig külföldi piacon értékesítenék.
A tulajdonos elmondta, termékeiket, a többi között három-négyféle túrót, túrókrémeket, joghurtokat elsősorban az arab országokba, például az Egyesült Arab Emírségekbe, Irakba, Iránba és Oroszországba szánják, illetve Kazahsztán, Fehéroroszország is potenciális piac, az unió területére viszont jelentősen kevesebbet szállítanának, és termékeik csak kis hányada maradna Szerbiában.
– Sajnos itthon nincs igazán piaca az organikus élelmiszereknek, mert az emberek hiába tudják, mi a jó és egészséges, ezek a termékek drágábbak, és csak kevesen engedhetik meg maguknak ezek fogyasztását. Ennek ellenére a termékeink hamarosan itthon is kaphatóak lesznek néhány nagyobb üzletlánc boltjaiban, hosszú távú célunk pedig, hogy az állomány növelésével a kezdeti tejfeldolgozás is növekedjen, ezenkívül organikus hússal is meg tudjunk jelenni a piacon, erre is nagy igény van ugyanis a keleti országokban – mutatott még rá Miroslav Gabrić.
