2024. november 22., péntek

Rádió a szakadék szélén

A Szabadkai Rádió magyar szerkesztősége dolgozóinak többsége nem hajlandó beolvadni a Pannon RTV-be – Németh Ernő szerint van törvényes lehetőség a rádió megmentésére – Bodzsoni István: Az ú

Ahogy közeleg a Szabadka Rádió privatizációja törvényes határidejének vége, egyre több a kérdőjel a médiaház sorsát illetően. A rádió munkatársainak nagy része elutasította a Pannon RTV igazgatójának javaslatát.

Németh Ernő szerint kétféle megoldási javaslat is létezik. Bodzsoni István elmondta, ők lehetőségeikhez mérten esélyt kínáltak a Szabadkai Rádió munkatársainak.

MEGOLDÁS HELYETT ÚJABB KÉRDŐJELEK

Miután júniusban, szinte az utolsó pillanatban elhalasztották az önkormányzati tulajdonban lévő rádióállomások privatizációjának határidejét úgy tűnt a Szabadkai Rádió is haladékot kapott, és megoldódhat a sorsa ez a három hónap alatt, de újabb kérdőjelek merültek fel.

– A privatizáció elhalasztása után az történt, hogy Pásztor István, a VMSZ elnöke nyilvánosságra hozta, hogy neki van egy megoldási terve, amelynek értelmében a Szabadkai Rádió magyar műsora a Pannon RTV keretében önállóan működik majd. Ezután azonban Bodzsoni István a Pannon RTV igazgatója azt mondta, hogy ezt nem lehet ilyen formában megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a Pannon RTV-be teljesen beolvasztottak volna bennünket – meséli Németh Ernő, a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének megbízott főszerkesztője.

A rádió Facebook-oldalán megjelent bejegyzés szerint a szerkesztőség tagjaival egyenként beszélgetett a Pannon RTV első embere. Ezzel kapcsolatban Németh Ernő elmondta, az eredeti elképzelés szerint közös megbeszélés kellett volna hogy legyen, de aztán ő értesült a kollégáktól, hogy egyenkénti beszélgetésre hívta őket Bodzsoni István. Két újságíró kivételével a többiek elutasították a felkínált ajánlatot, de később ők ketten is úgy döntöttek, hogy amíg van Szabadkai Rádió, addig maradnak.

PÁRBESZÉD NÉLKÜL

A Szabadkai Rádió magyar szerkesztősége által jelenleg használt frekvencia az Újvidéki Rádió tulajdona, ezt a Szabadkai Rádió egy szerződés alapján használja. Ezt kapta volna meg Németh Ernő szerint a Pannon, itt sugárzott volna a Szabadkai Magyar Rádió, amely különálló épületben lett volna. Viszont a műsorkészítés az a Pannon RTV székházában történt volna, és valószínűleg a Pannon valamelyik főszerkesztője szerkesztette volna ezt az adást is – mondja Németh. Ők most gyakorlatilag szeptember 29-ig használhatják ezt a frekvenciát.

A megbízott főszerkesztő nem tudja, hogyan tudna a Pannon Rádió törvényesen két frekvencián sugározni, egy rádiónak ugyanis nem lehet két frekvenciája ugyanazon a sugárzási területen. Németh attól tart, hogy a következő frekvenciaosztás után csak a Pannon eddigi frekvenciája maradna meg.

– A VMSZ-szel és az MNT-vel nem volt semmilyen beszélgetés. Én kerestem többször is őket, és volt egy olyan javaslatom, hogy az önkormányzat, az MNT és a rádió képviselői tárgyaljanak erről, de erre nem került sor – mondja Németh Ernő.

Szerinte kétféle törvényes megoldás létezhet. Az egyik, amelyet ő dolgozott ki. Ennek értelmében egy vajdasági magyar rádióhálózatot hoznának létre.

– Ennek lényege, hogy minden körzetből – szabadkai, zombori, temerini, nagybecskereki és nagykikindai – egy-egy rádióállomás alakítaná meg ezt a hálózatot. Ezekben a városokban lenne egy-egy stúdió néhány munkatárssal. Közösen készítenénk egész napos műsort, amit Szabadkán szerkesztenénk meg, illetve a nap folyamán minden helyi stúdiónak lenne saját műsora. Erre van példa Romániában, a marosvásárhelyi rádió, a kolozsvári, és a temesvári is így dolgozik – mondta el Németh. – Közben olvastam, hogy a VMDK-nak van egy másik javaslata, ami szintén kivitelezhető. Ennek értelmében a Szabadkai Rádiót az illetékes négy nemzeti tanács, a magyar, a horvát, a bunyevác és a német közösen megvásárolná és működtetné. Ehhez meg kellene változtatni a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, hogy a médiumok normatív támogatásának joga ebbe bekerüljön, vagyis, hogy a nemzeti tanácsok az államtól vagy más forrásból kapjanak pénzt, hogy ezeket a médiaházakat támogatni tudják – magyarázta.

Amennyiben akad is vevő a Szabadkai Rádióra, akkor is kérdéses, hogy megmaradna-e a magyar műsor.

– Jelenleg a hivatalos 104,4 MhZ-en kizárólag szerb és horvát nyelvű műsort sugároznak. Ezt a műsorrácsot át kellett adni a privatizációs ügynökségnek, így kérdéses, hogy ebben az esetben lehetne-e kötelezni az új tulajdonost, hogy magyar nyelven is sugározzon műsort. A magyar munkatársakat meg kellene tartania, de beoszthatja őket más feladatokra is – mondta el a megbízott főszerkesztő.

FELKÍNÁLT LEHETŐSÉG

Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója elmondta, az, amit felkínáltak, egy lehetőség volt.

– Úgy gondoltuk, hogy a lehetőségeinkhez mérten esélyt adunk arra, hogy a Szabadkai Rádió csapata itt, nálunk folytassa. Ez egy önálló rádióállomás lenne, amely igyekezne folytatni a Szabadkai Rádió hagyományait. Amennyiben azonban erre egyáltalán sor kerül, akkor ez számunkra csakis úgy lehetséges, ha az új csatorna a Pannon részeként működik, elfogadva a feltételeket, amelyek között a mi médiaházunk teljes rádiós és tévés csapata dolgozik. Nyilván figyelembe kell venni azokat az elvárásokat, amelyek a Szabadkai Rádió magyar szerkesztősége által készített műsorokhoz is fűződne – nyilatkozta lapunknak.

A két frekvencia használata kapcsán az igazgató elmondta, ez a kérdés a médiahatóság illetékességi körébe tartozik.

– Tudomásom szerint arra még nem volt precedens, hogy kisebb regionális rádiónak két frekvenciája legyen, de úgy tudom, a törvény nem zárja ki ezt a lehetőséget, és amennyiben a médiahatóság jóváhagyja, akkor lehetséges – mondta Bodzsoni István.

A Pannon RTV kereteiben indítandó rádióállomás műsora a privatizációs folyamat lezárása után indulhatna el, addig ugyanis a Szabadkai Rádió változatlan formában működik.

Az új emberek átvételének anyagi fedezetét illetően az igazgató elmondta, a következő néhány hónapra a Pannon RTV tudná ezeket a pluszkiadásokat fedezni, de hosszabb távon, januártól ezt komolyabb alapokra kell helyezni. Mint Bodzsoni István kiemelte, ez nemcsak a Pannon feladata, hanem az MNT, szervezetek, önkormányzatok is részt kellene hogy vállaljanak az anyagi kérdés rendezésében, ha megtörténik az integráció.

Az igazgató elmondta, ajánlatuk áll mindazok előtt, akik a beszélgetések során jelezték, hogy elfogadnák a felkínált feltételeket.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás