Szinte már elkopott frázisként hat a gazdaságfejlesztésért felelős politikusok részéről az a kijelentés, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztésére nagyobb figyelmet kell fordítani, mert ők képezik egy ország gazdaságának a motorját. A legtöbb esetben ezek a vállalkozások kisebb hiteleknél nagyobb segítségre nem számíthatnak. Ezért is tűnik úttörőnek az a lehetőség, hogy Szabadkán egy olyan ipari övezet épülhet, ahol ezek a vállalatok kaphatnak helyet.
Az 55 hektáros terület teljesen letarolt állapotban van (Foto: Molnár Edvárd)
A napokban Ljuben Hristov, a polgármester kisvállalkozásokkal megbízott tanácsadója említette meg annak lehetőségét, hogy az önkormányzat egy olyan ipari övezetet szeretne létrehozni, ahol a kis- és középvállalkozások, valamint a kisiparosok kapnának helyet. Hristov elmondta, a kisbajmoki ipari park példaértékűen működik, az ott lévő gyárakban több mint négyezren dolgoznak, de a város nem feledkezett meg a kisvállalkozókról, a mikrovállalkozásokról sem. Szabadkán több mint 4000 kisiparos dolgozik, akiknek szintén segíteni szeretnének.
Erre a célra a város az egykori Zorka vegyi üzem területén szándékozik kialakítani egy ipari övezetet, ahol épp ezek a típusú vállalkozások kapnának helyet. Hristov szerint egységes, kedvező feltételek mellett jutnának a betelepülő vállalkozások infrastruktúrához és földterülethez, ahol kiépíthetnék gyárcsarnokaikat, műhelyeiket, ezzel pedig megfelelő feltételek mellett dolgozhatnának, jelenleg ugyanis sokan garázsokban és olyan műhelyekben űzik tevékenységüket, amelyekben nincsenek meg a termeléshez szükséges körülmények.
Arról, hogy a tervezett beruházás milyen stádiumban van, az önkormányzatban egyelőre nem kaptunk információt. Maglai Jenő polgármester a nyáron, amikor az önkormányzat féléves tevékenységéről, illetve idei terveiről számolt be, elmondta, kivizsgálják a mintegy 3 hektáros területen a talajt, és ha megszületik a megállapodás, akkor jövőre a város már a kis- és középvállalkozásoknak is tud majd nyújtani valamit, hiszen nem csak a nagy, külföldi beruházók jelentik Szabadka jövőjét.
A kérdéses 30 hektáros területen egy 3,5 MW teljesítményű trafó található, van ipari vágány és három, 180 méter mély kút.
Az egykoron 2600 munkást foglalkoztató Zorka vegyi műveket hosszú agónia után 2010-ben sikerült privatizálni, akkor a Victoria Group nevű vállalat vásárolta meg 186 millió dinárért az 55 hektáron elterülő és 110 000 négyzetméternyi fedett csarnokkal rendelkező gyárat. Nem sokkal később az akkori igazgató, Dušan Turkulov arról számolt be, hogy ebből mindössze 8000 négyzetméter volt használható. A Victoria Group a vegyi termelés miatt szennyezetté vált területen nem is szándékozott újból termelést beindítani, az volt az elképzelésük, hogy a területet megtisztítják a fertőzéstől, és egy logisztikai központot alakítanak majd itt ki. Ezt azzal indokolták, hogy a terület a magyar országhatár felé vezető út mellett található, közel a kelebiai átkelőhöz. El is kezdték a terület tisztítását, de nem sokkal később elálltak az üzlettől, és átadták a gyárat a privatizációs tenderen második helyre került palicsi illetőségű Zorkacoop nevű vállalatnak.
Az elmúlt ötéves időszakban az egykori gyár területén nem sok változás volt tapasztalható, az 55 hektáros terület teljesen letarolt állapotban van. Egy 2010-ben és 2011-ben elvégzett talajvizsgálat olyan megállapításra jutott, hogy a föld erőteljesen szennyezett, amin nem is kell csodálkozni, hiszen itt 1904, a gyár megalapítása óta folyt a műtrágya és növényvédő szerek gyártása.
Nyilvánvalóan nagy segítséget jelentene a KKV-szektornak egy ilyen ipari park kiépítése, hiszen a döntéshozók, ahogyan azt a polgármester is mondta, elsősorban a nagyvállalatokra összpontosítanak, hiszen nyilván nagyobb hírértéke van annak, ha egy kormányfő több száz vagy több ezer munkást foglalkoztató gyár szalagját vágja át, mintha egy kisipari műhelybe látogat, ahol néhány ember dolgozik.
Jelenleg a kisvállalkozások, azok közül is a kezdők a Szabadkai Üzleti Inkubátorban kapnak segítséget, ahol sok kedvezményre és ingyenes szolgáltatásra számíthatnak, amíg meg nem erősödnek, és nem tudnak önállóan is érvényesülni. Az inkubátorházból elindult cégeknek 70‒80 százaléka meg tudott maradni a piacon, annak ellenére, hogy a jelenlegi feltételek mellett a kisvállalkozásoknak nehéz az érvényesülés. Viszont a tények azt mutatják, hogy kis segítséggel képesek ezek a vállalatok is érvényesülni, így már csak ezért is támogatandó az önkormányzat kezdeményezése.
