2024. július 18., csütörtök

Hogyan emlékezik meg a halottairól?

MEGKÉRDEZTÜK A SZABADKAIAKAT

Tonković Branka fodrász:

– A temetőbe csak a szüleim járnak ki, én nem szoktam menni. Ők minden évben megemlékeznek erről a napról, én pedig otthon maradok a gyerekekkel, később viszont összejön az egész család, beszélgetünk és sült gesztenyét eszünk, ez hozzátartozik ehhez a naphoz. Mindenszentekre a kislányom készülődik inkább, boszorkányjelmezbe bújik, és eljön néhány barátnője is.

Soltka Ilonka nyugdíjas:

– Minden évben kimegyünk a temetőbe mindenszentek napján. Nagyon fontosnak tartom, hogy megemlékezzünk azokról, akik fontosak voltak nekünk, de nincsenek már köztünk. Három helyre viszek virágot, gyertyát gyújtok értük, de egyáltalán nem számít, hogy ez mennyibe kerül. Ez a nap róluk szól, és évente egyszer megérdemlik, hogy gondoljunk rájuk, és ezzel a saját lelkünk is megnyugszik.

Bú András katolikus lelkész:

– Általában a katolikusok a mai napig tartják ezt a szokást, de Bánátra mindenképpen jellemző. Sokan elmentek a faluból, de ezen a napon tömegesen jönnek haza Tordára, hogy megemlékezzenek a halottaikról, s jó látni azt a sok embert. Nálunk a faluban az a szokás, hogy mindenszentek délelőttjén megtartjuk a szentmisét, délután pedig végigjárjuk a temetőt, és aki óhajtja, megszenteljük a sírt.

Csordás Gabriella postai alkalmazott:

– Sem a szüleim, sem a férjem nem él már, és minden évben megemlékezem róluk ezen a napon. Krizantémot viszek a sírjukra, és gyertyát gyújtok értük. Ehhez a naphoz a sült gesztenye is hozzátartozik. Ilyenkor összejön a család, eljön a lányom és a kis unokám, és gesztenyét eszünk. Ilyenkor a temető is gyönyörű, egészen különleges hangulata van. Sajnos sok fiatal nem is tudja, mit is jelképez ez a nap.