A 20 és 30 év közötti szabadkai fiatalok mintegy 57 százaléka úgy érzi, hogy külföldön nagyobb lehetősége lenne munkát találni, s ezért vállalna minden kockázatot. Azokat, akik erre nem vállalkoznának, elsősorban a családjuk és a barátaik kötik az otthonukhoz – derült ki abból a felmérésből, amit a Helyi Demokrácia Központ készített, és amelynek során mintegy 100 olyan fiatalt kérdeztek meg, akik több mint fél éve munkanélküliek.
Milan Bošnjak, a Helyi Demokrácia Központ elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón rámutatott: legfontosabb feladatuk, hogy a fiatalok boldogulását segítsék, és megoldást találjanak azokra a problémákra, amelyekkel nap mint nap találkoznak. Ezt a célt szolgálta az a kérdőív is, amit néhány hónappal ezelőtt osztottak ki a fiataloknak. Azt szerették volna megtudni, hogyan keresnek munkát, és mik azok a nehézségek, amelyekkel szembe kell nézniük. A kérdőív több dologra is rámutatott. Elsősorban arra, hogy a 20–30 éves fiatalok többsége tanulmányai befejezése után nem jelentkezik a munkaközvetítő szolgálatnál, 60 százalékuk ugyanis nem szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat jegyzékében. Sokan a világhálón keresnek rá olyan honlapokra, amelyeken állásajánlatokat lehet találni, a többségük azonban ismerősökön keresztül próbál munkahelyhez jutni, hiszen úgy tartják, ezzel elkerülik az állásinterjúkat. Ugyanakkor a megkérdezettek egynegyede arra számít, hogy maga az intézmény, a munkaadó keresi majd fel őket. A kérdőívet kitöltők 84 százaléka rendelkezik a munkahelyek megpályázásához szükséges önéletrajzzal és más dokumentummal, sőt az is kiderült, hogy több mint 70 százalékuk nem ismeri az aktív álláskeresés lényegét. Ebből a válaszból a szakemberek azt szűrték le, hogy a fiatalok többsége nem is tudja, milyen dokumentumokat kell átadnia egy munkahelyre való jelentkezéshez. Ennek ellenére a 20–30 évesek egyharmada nem kíván részt venni képességfejlesztő képzéseken.
Szécsi Erdmann Elvirától, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szabadkai fiókintézetének sajtófelelősétől megtudtuk, a fiatalok jelentős számban szerepelnek a munkanélküliek listáján. A mintegy 11 ezer szabadkai munkanélküliből ugyanis 2089 harminc éven aluli. Ennek az az egyik oka, hogy a munkaadók általában olyan munkaerőt szeretnének foglalkoztatni, akinek az adott munkakörben már van tapasztalata. A fiatalok sokszor nem is tudják, hogyan jelentkezhetnek egy álláshirdetésre, vagy hogyan jelenhetnek meg egy állásinterjún. Az állam támogatásával több olyan program indult, amelyek csökkenteni kívánják a munkanélküliséget a fiatalok körében. Az egyik program szerint például a fiatalok alkalmazásával a munkaadó különféle adókedvezményeket kaphatna. A munkatapasztalat nélküliek gyakornokként való alkalmazása is támogatásokat hoz majd. Így 335 személy számára több vállalat és intézmény adott lehetőséget az első munkatapasztalatok megszerzésére. 2008 és 2010 között 880 fiatal szerzett magának állandó munkahelyet, 126 fiatal pedig az önfoglalkoztatás kedvezményén kívül alapított saját vállalkozást. A nők elsősorban szépségszalonokat nyitottak, a férfiak pedig inkább a számítógép-karbantartást, illetve a szobafestés-mázolást célozták meg.
Szécsi Erdmann Elvirától megtudtuk: a munkanélküliek fele általános iskolai végezettséggel rendelkezik, s csupán mintegy 2 százalékuk egyetemi végzettségű.
A munkanélküliség csökkentésében a szabadkai önkormányzat is részt vesz. A foglalkoztatási bizottság a veszélyeztetett csoportok – a 30 évnél fiatalabbak, az 50 évnél idősebb nők, a mozgáskorlátozottak és a romák – alkalmazásának támogatására fektette a hangsúlyt.
Karai László, a város gazdasági tanácsosa, a foglakoztatási bizottság elnöke elmondta: ötmillió dinárt különítettek el a költségvetésből a foglalkoztatás serkentésére. Ebből négymillió dinárt fordítanak az újonnan létrehozott munkahelyekre. A munkaközvetítő szolgálat támogatásával százezer dinár támogatást kap a vállalat egy új munkahelyért, illetve további 20 ezer dinárt azon személyek foglalkoztatásáért, akik hatványozottan nehezen találnak maguknak állást. A támogatásra vonatkozó pályázatot kora ősszel írja ki az önkormányzat. Egymillió dinárt közmunkákra fordítanak majd.
Karai László kiemelte: az inkubátorház is azt a célt szolgálja, hogy támogatást nyújtson a kezdő vállalkozóknak. Emellett életbe lépett egy új lehetőség is: a virtuális inkubátor, mellyel az újonnan alapított cégek – annak ellenére, hogy nem az üzleti inkubátorházban működnek – ugyanolyan segítséget kapnak, mint a többi vállalat, amely ott kapott otthont.
