A városi képviselő-testület tegnapi rendkívüli ülésén a képviselők egyhangúlag elfogadták a Continental-ContiTech AG vállalat és a város közti szerződés szövegét, ami az állami tulajdonban levő építési terület térítésmentes átadásáról szólt. A szavazást azonban egyórás vita előzte meg, ugyanis a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve a Szerb Haladó Párt képviselői is a szerződés vélt hiányosságaira hívták fel a figyelmet.
Buckó György, a VMSZ képviselője kiemelte, habár támogatják a beruházók Szabadkára való csábítását, véleménye szerint a megfogalmazott szerződés csupán a beruházó érdekeit védi, ugyanis a szerződés csupán a várost kötelezi, ugyanakkor a vállalatot nem és nem is szankcionálja, ha azok nem tartják magukat a szerződéshez. Mint rámutatott, ha már a vállalat 4 hektár területet kap a várostól, kötelezni is kellene őt bizonyos feltételekhez. Hiszen, amíg a város mindjárt a beruházó részére bocsátja a telket, addig a beruházónak 30 napja van arra, hogy banki garanciát mutasson fel. Ugyanakkor a szerződés egy üzem kiépítéséről szól, ám nem kötelezi a beruházót a telek megőrzésére, azt tovább is adhatja, azzal, hogy ebben az esetben ki kell fizetni a szerződésben meghatározott 44 millió dinárt. Maglai Jenő, a VMSZ képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerződésben az sincs pontosan megfogalmazva, hogy a beruházónak milyen ütemben kell munkahelyeket létesíteni. A VMSZ és az SZHP képviselői arra kérték a képviselő-testületet, hogy vonja vissza a napirendi pontot, hogy a hiányosságokat közösen javítsák ki. Saša Vučinić, Szabadka polgármestere válaszolva a kételkedő felszólalásokra elmondta, a város semmiképpen sem kerülhet ki vesztesen, hiszen ha a beruházó úgy dönt, hogy tovább adja a telket, egy újabb beruházóhoz kerül, ugyanakkor ki kell fizetnie a telek értékét. Az egyórás vitát követően végül egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület a szerződés szövegét.
A rendkívüli ülés második napirendi pontja a városi mezőgazdasági földterületeinek rendezéséről és hasznosításáról szóló terv módosítására vonatkozott.
A VMSZ képviselői arra hívták fel figyelmet, hogy a módosított terv olyan tételeket is előirányoz, amelyek nem valósak. Maglai Jenő kiemelte, a szélvédelmi övezet kialakítására már most nagyon sok pénzt fordított a város, ugyanakkor ezeknek a fáknak a többsége kiszáradt. Zabos Árpád a dűlőutak karbantartását emelte ki. Mint mondta, tavaly kaptak először pénzt a helyi közösségek a földutak karbantartására, korábban a termelők maguk végezték el a simító munkálatokat. Ugyanakkor, amíg Csantavéren ezt a pénzt célszerűen költik, addig más helyi közösségekben ezek az utak továbbra is rossz állapotban vannak. Véleménye szerint az ellenőrző szerveknek nagyobb figyelemmel kellene kísérni, hogy a helyi közösségek mire költik a pénzt. Csúszó Endre arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg a jégvédelemre 1,5 millió dinárt különítenek el, a kutyasétáltatásra tervezett pálya kiépítésére is ugyanannyi pénzt irányoztak elő. Feltette a kérdést, hogy miért van szükség a kutyasétáltató területek kiépítésére. Gojko Radić, az SZHP képviselője képekkel ábrázolta, hogy egy 200 hektár területet körülkerítettek, majd a kerítés mellé fákat ültettek, ám ezen a területen csak parlagfű nő. Mivel az itt található házra kitűzött táblán az áll, hogy oktatóközpont, felháborodva tette fel a kérdést, hogy az adófizetők pénzét a parlagfű termesztésének oktatására fordítják-e?
Mirko Ostrogonac, az önkormányzat mezőgazdasági felelőse válaszolva a felmerült kérdésekre elmondta, az a 200 hektáros terület magánkézben van, nekik kellene gondot viselni a parlagfű irtásáról. Elmondta, kutyasétáltató kiépítésére azért van szükség, mert a nemrégiben elfogadott állatok tartásáról szóló határozat ezt irányozza elő.
