– Szabadka a szecessziós épületei, illetve a városháza mellett a korrupció elburjánzása és a csalások miatt is híres. Ennek próbál most a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elébe menni, és esélyt adni a szabadkai városvezetésnek, hogy tisztázza magát. Nem szeretnénk megvárni a választásokat, hanem most szeretnénk tényfeltáró bizottságokat létrehozni – emelte ki Almási Szilárd, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt szabadkai szervezetének elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón.
Almási a tényfeltáró bizottságot szakmai testületként képzeli el, amely felülvizsgálja majd a Népszínház lebontásának és újjáépítésnek körülményeit, a sétaerdei fedett medencekomplexum építésének körülményeit, a városi tulajdonban levő üzlethelyiségek bérbeadását, a Városi Múzeum épületének megvásárlásával kapcsolatos körülményeket és minden más olyan beruházást, amely bárkiben valamilyen gyanút kelthet.
– Az a politikai irányvonal, amit a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai szervezete célként megjelölt, jó lehet, azzal hogy nem az elmúlt másfél évet, hanem az elmúlt 15 évet kell felülvizsgálni, hiszen az elmúlt másfél év az elmúlt 15 évnek a bonyodalmait vonja maga után – magyarázta Almási Szilárd. Javaslatuk kapcsán levélben fordultak a képviselő-testület frakcióikkal.
– A VMSZ is a tényfeltárás mellett szólalt fel. Az ő 17 képviselőjükkel, illetve a mi négy képviselőnkkel már meg tudjuk szerezni azt a húsz aláírást, ami szükséges lenne egy ilyen bizottság létrehozására. Ugyanezzel a kéréssel fordulunk ugyanakkor a többi párthoz is, és ha senki nem kívánja ezeket a bizottságokat megalapítani, ez is egy válasz – mutatott rá Almási.
Sepsey Csaba, a VMDP alelnöke arra hívta fel a figyelmet, melyek azok a problémák Szabadkán, amelyek mindenképpen indokolnák a tényfeltáró bizottságok működését.
– Mindenképpen fontos lenne kivizsgálni, hogyan lehetett a Népszínházat pénzügyi fedezet nélkül lebontani, illetve ezen belül Kasza József úr szerepét is. Az üzlethelyiségek kapcsán el kell mondanom, hogy 1995-ben és '96-ban államosították az önkormányzatban levő ingatlanokat. Ekkor az önkormányzatoknak el kellett készíteni az ingatlanok listáját. Ám tudomásunk szerint akkor 130–150 üzlethelyiség lemaradt erről a listáról, és ezek az üzlethelyiségek mára már magánkézben vannak. Ennek köszönhetően, ha visszaszámolunk, a költségvetés évente 1–1,5 millió euró bérletkiesést szenvedett, hiszen a város nem adhatta bérbe ezeket az üzlethelyiségeket – magyarázta. Elmondta, ebből a pénzből kiépíthették volna már az Újfalu helyi közösségben a 2-es kollektort, amire 10 éve fizetik a polgárok a helyi járulékot. Rámutatott, véleménye szerint a Városi Múzeum, a valamikori Minerva épületéért a város ötször nagyobb árat fizetett, mint kellett volna.
– Ezekre a bizottságokra már most szükség lenne. De a választások után is csak az olyan önkormányzati vezetőséggel kívánunk együttműködni, amely a programjába foglalja, vagy elkötelezte magát, hogy tiszta vizet öntene a pohárba – emelte ki Sepsey Csaba.
