Az idén 18. alkalommal szervezték meg az Elindultam szép hazámból elnevezésű, Kárpát-medencei Népdalkörök Találkozót Palicson, a Magyar Művelődési Központban. Az eseményen kilenc népdalkórus lépett fel, a családias barátkozás pedig vacsorával és vidám hangulattal zárult. Szólóénekesként Nyers Bakó Ramóna népdalénekes tette színesebbé az eseményt.
Homonaji-Szalai Andrea, a Palics Magyar Művelődési Egyesület ügyvezetője a rendezvénnyel kapcsolatosan elmondta, hogy a népdaltalálkozó az idén ünnepli nagykorúságát. – Összesen 134 résztvevő érkezett, három csoport Magyarországról és hat Vajdaságból. A csoportok évről évre változnak, nem mindig ugyanazokat hívjuk meg, így tudjuk fenntartani a barátságokat és bővíteni a szakmai kapcsolati hálót is.
Többnyire az éltes korúak tagjai a hagyományőrző énekegyütteseknek, ám mint mondják, van utánpótlás. Brezovszki Erzsébetet, a palicsi Szederinda népdalkórus alapítóját, vezetőjét és a találkozó ötletgazdáját külön köszöntötték az egybegyűltek. Erzsi néni közösségszervezőként, kórusvezetőként, tánctanárként és viseletkészítőként már ötven éve gondosan ápolja és adja át a magyarság hagyományait a fiatal generációknak. Munkásságát 2022-ben Magyar Életfal díjjal jutalmazták. – Fontos, hogy továbbadjuk a fiatal generációnak mindazt a tudást és hagyományt, amit művelünk. Szeretném, ha ezt a fiatalok is átvennék és folytatnák, mert mi már idősebbek vagyunk, lassan kifutunk az időből. Van is utánpótlás, hála Istennek. Szerintem lehet a fiatalokkal úgy beszélni, hogy megértsék, hogyan kell folytatni ezt a műfajt, és közben meg is szeressék, hiszen ez a legfontosabb – mondta a kórus vezetője. A palicsi népdalkör vajdasági dalokat énekelt.
Az oromi Népdalkört 1981-ben alapították a dalos kedvű asszonyok. Ahova eljutottak fellépni, oda elvitték a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület jó hírnevét. A találkozón dél-alföldi csokrot adtak elő.
A hajdújárási Lifka Sándor Művelődési Egyesület, Rekötye népdalköre bácskai dalcsokorral szórakoztatta a közönséget.
A horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület asszonykórusa és a felnőttek citerazenekara a vajdasági magyar hagyományápolók legrangosabb szemléin rendre sikert arat.
A péterrévei Margaréta asszonykórus 2019-ben alakult meg a Dr. Kiss Imre Művelődési Kör keretében. Örömmel éneklik a Tisza mentén gyűjtött népdalokat. Arany Páva díjban és Arany Páva nagydíjban részesültek. A találkozóra horgosi dallamokat hoztak.
A törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület is meghívást kapott az eseményre. Kovács Magdaléna, az egyesület népdalkórusának elnöke és tagja elmondta, hogy már évek óta szorosan együttműködnek a palicsi egyesülettel. – A Tiszagyöngye népdalkórusunk 1991-ben alakult meg, ugyanabban az évben, amikor az egyesület, és azóta is aktívan működünk. Ma Tisza menti dalokat adtunk elő. Népdalkórusunknak van utánpótlása Törökkanizsán, a Tiszácska lánykórus. Büszkék vagyunk rájuk, hiszen elég híresek, már elnyerték az Arany Páva díjat.
A Magyarországról érkezett Benke Magdolna Mária, a Kisszállási Népdalkör vezetője és pedagógusa elmondta, hogy szoros kapcsolatot ápolnak a palicsi egyesülettel, és gyakran vesznek részt az általuk szervezett eseményeken. – A népdalkör 1973-ban alakult meg, és mindig megújuló tagokkal ápoljuk hagyományainkat. Vannak helyi gyűjtésű summásdalaink, azokat örökítjük tovább – osztotta meg lapunkkal a kórusvezető. A Kisszállási Kulturális Információs és Mentálhigiénés Szolgáltató Egyesület népdalköre dél-alföldi népdalcsokrot és kiskunhalasi dalokat adott elő.
Az anyaországi Csólyospálosi Hagyományőrző Kórus azt vallja, nagyon fontos, hogy éljen a magyar nóta, mert amíg a magyar nóta él, addig a magyar ember is él.
Ritka látvány a fiatal arc, ám akadt belőle a kórustagok között. A magyarországi Mindszent településről érkezett Alkony Népdalkör két 16 éves ifjúja nagy lelkesedéssel vesz részt a kórus életében. Dombi István Bence az elején csak segíteni járt el a népdaltalálkozókra, és nagyon megtetszett neki, hogy összegyűlnek és barátkoznak az emberek. – Fontos a hagyományok továbbadása. Persze az örökség is beleszámít, hogy melyik népközösséghez, kihez szól. A családi hagyományokat fenn kell tartani, mert egy életre szóló élmények. Például különleges élmény az, ha egy népdalt a közösséggel együtt lehet énekelni, s ezáltal bulizni és szórakozni is. Csóti Csilla is igyekszik a korosztályát motiválni arra, hogy bátran vegyenek részt a hagyományápolásban, hiszen ezáltal jó társasághoz is tartozhatnak. – A hangulat mindig nagyon jó. Több korosztály van jelen a csoportban, anyukám is itt van. A nénik mindig nagy szeretettel fogadnak, megvendégelnek minket, és kapunk tőlük ruhát, illetve mindent, amire szükségünk van. Mindig segítenek nekünk.
A találkozón nemcsak népi énekek hangzottak el, hanem citera és köcsögduda is hallatta különleges hangját, emellett gazdag tombola is várta a résztvevőket.
