Az elmúlt napok, hetek időjárása kedvez a mezőgazdasági termelőknek, akik így a megfelelő módon felkészülhetnek az új termelési ciklusra. A gazdák nem lehetnek elégedettek az idei terméseredményekkel, hisz a szárazság és a kánikula jelentősen csökkentette a hozamokat. Minderről, illetve a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről Kiss Árpáddal, a Szabadkai Paraszt Egyesület elnökével beszélgettünk.
– A nyarat az egész növényvilág megszenvedte, a termesztett növényeink vegetációját teljesen leállította. Tavasz végén, a nyár elején úgy tűnt, hogy egy átlagos évünk lesz, volt elegendő csapadék, a hőmérséklet is megfelelő módon alakult, és a gazdák el tudták végezni a munkálatokat. A nyár közepi kánikula azonban mindent keresztülhúzott, és sokan már augusztus 10-e körül azt mondták, hogy véget ért a vegetáció, a kukoricák is el kezdtek száradni. Nem tudtunk kihatni a szárazságra. Akik tudtak, öntöztek, és az ő parcelláikon nem száradt el a kukorica, de az is megsínylette, mert a növények a nagy kánikulában nem vették fel a vizet. A kukorica egyik napról a másikra elkezdett száradni, beértek a csövek. Ekkor a rövidebb tenyészidejű fajtáknál már kifejlődtek a szemek, de a később érő fajták esetében ez csak részben történt meg. Szeptember elejére be is fejeződött a kukorica betakarítása. A kombájnok, csőtörők esetében a fogak általában úgy voltak állítva, hogy azokon a kisebb csövek keresztülszaladtak, így azt a kevés termést sem tudtuk teljes egészében betakarítani. Nálam holdanként átlagosan két tonnányi termés volt, ami az idén jónak mondható, mert volt, ahol sokkal kevesebb mennyiséget tudtak betakarítani, sőt volt, ahol egyáltalán nem is kombájnoztak, csak letisztították a parcellát. A terméseredmények nagyon változóak voltak. Ez így volt a napraforgó esetében is – mondta beszélgetőpartnerünk, aki azt is hozzátette, hogy a normális aszályos évnek az a következménye, hogy felütik a fejüket a különböző betegségek, viszont ez az idén nem így történt.
A napraforgó terméseredménye szintén alacsony volt.
– Augusztus derekán már vágták a napraforgókat. A legjobb hozamokat 1,5 tonnára taksálták. Ez valamikor 20–30 évvel ezelőtt átlaghozamnak minősült volna, de azóta sokat változott a mezőgazdaságunk. A betakarított napraforgóba több szemét, elszáradt növényi darabka került, ami azzal járt, hogy rosszabb lett a minősége. A gyenge termés kihatott az árakra, és ezekkel a gazdák a terménytől függően elégedettek lehettek, viszont a mennyiség híján ez nem nagy vigaszt jelent. A minőségesebb olajosabb termésért kilogrammonként 30–35 dinárt is megkaptak a termelők, de akiknek rosszabb és piszkosabb volt a terménye, azok csak 20–22 dinárra számíthattak – fogalmazott a termelő.
A betakarítást követően egy csapadékosabb időszak köszöntött be, minden kizöldült, és mivel megfelelő mennyiségű nedvesség volt a talajban, a gazdák megkezdhették az őszi munkálatokat.
– A vénasszonyok nyara kedvez a munkálatoknak. A talajelmunkálásra ideális az idő, mindenki el tudja végezni azt, amit tervezett. Ami gondot okoz, hogy az emberek elveszítették a bátorságukat, nem mernek nagyobb befektetéseket megvalósítani, és sokaknak már a műtrágya megvásárlása is nehézségeket okoz. Ezzel együtt a repcét időben elvetették a gazdák, és látszik a földeken, hogy a növények már kikeltek, egérfül méretűek a növények. Az árpa vetése már megtörtént, nagyon jó klimatikus feltételek mellett, várhatóan minden a szokások szerint történik. Nagyon sokan visszatértek a hagyományos talajműveléshez, és elhagyták a redukált termelést – mondta Kiss Árpád, aki mindehhez azt is hozzátette, hogy a gazdasági helyzet extrém módon kihat a termelők helyzetére, de a vetőmagot igyekszik mindenki időben a földbe juttatni.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
