Szabadka köztéri szobrait, valamint szökőkútjait és csobogóit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka köztéri emléktábláit és emlékjegyeit mutatjuk be. Ezek a felirattal vagy domborműves ábrázolással ellátott táblák egy hellyel kapcsolatos fontos eseményt vagy személyt örökítenek meg, így Szabadka történetének egy-egy fontos mozzanatáról tanúskodnak.
A szerb katonaság 1918-as bevonulásának emléktáblája a vasútállomás épületének falán, a peron felőli oldalán, a főbejárattól jobbra található. A tábla a Szerb Királyság VIII. gyalogsági ezredének 1918. november 13-ai, szabadkai bevonulásának állít emléket.
1918. november 13-án a városházán, ahol éppen a Magyar és a Bunyevác–Szerb Nemzeti Tanács ülésezett, este hat óra körül elterjedt a hír, hogy Nagyfényről két, szerb katonákat szállító vonat van indulóban Szabadkára.
A két nemzeti tanács tagjai nagyobb tömeg kíséretében kivonultak a vasútállomásra. A szerb katonákat szállító első vonat este fél hét körül futott be az állomásra. A katonákat a bunyevác és szerb nők virággal dobálták. A Bunyevác–Szerb Nemzeti Tanács nevében Šime Milodanović, a szerbek nevében pedig Jovan Manojlović üdvözölte őket. Az eseményen a város magyar vezetői is felszólaltak.
Dembitz Lajos helyettes polgármester a város nevében üdvözölte a katonákat, dr. Havas Emil, a szabadkai polgári radikálisok vezéralakja, a Bácskai Hírlap felelős szerkesztője pedig a Magyar Nemzeti Tanács nevében szólalt fel, és egy „demokratikus, szabad állam" küldötteiként üdvözölte a szerb katonákat.
Tegyük hozzá, hogy a város magyar lakossága és helyi politikai vezetők a megszállást ekkor még ideiglenesnek gondolták. A beszédek után a szerb katonák egy része megszállta a vasúti postát, a többiek lassan kiszálltak a vonatból, majd megszállták a városi postát és a MÁV Üzletvezetőségét.
A vasútállomás peronján a szerb katonaság 1918-as bevonulásának emlékére először 1938-ban lepleztek le emléktáblát. Ezt 1941-ben, a magyar csapatok bevonulása után eltávolították. Újabb, aranđelovaci márványból készült emléktáblát 1992-ben állítottak fel, ugyanarra a helyre, ahol az 1938-ban kihelyezett tábla is állt. A táblán csupán a bevonulás dátuma mellett „A szerb csapatok városba érkezése" és „Felszabadulás" szerb, cirill betűs feliratok voltak olvashatók. A leleplezésre 1992. november 13-án délben került sor.
Az emléktábla a vasútállomás épületének falán, a peron felőli oldalán található (Fotó: Patyi Szilárd felvétele)
Az eseményen Dragan Božinović körzeti elöljáró mondott beszédet, november 13-át a szerb nép fényes dátumának nevezte, amikor is „a szaloniki szerb hadsereg szabadságot, demokráciát hozott az itt élő népnek". Az emléktáblát dr. Zoran Aranđelović, a szerb kormány alelnöke leplezte le. Később a márványtábla aljára egy rézből készült lemezt is elhelyeztek, amelyen az emléktábla leleplezésének dátuma mellett a következő felirat olvasható: „Az eredeti táblát a magyar megszállók 1941-ben megsemmisítették".
Az emléktáblát a Puskin téren található, A felszabadulásért és az egyesülésért elesettek emlékművével együtt azóta is minden év november 13-áján megkoszorúzzák.
