A Szabadka környéki gazdák közül egyre többen döntenek úgy, hogy a kiszámíthatatlan időjárási körülmények miatt biztosítják a vetésüket, gyümölcsösüket, ez azonban a mái napig nem számít általánosan bevett gyakorlatnak. A 2019-es év bebizonyította, hogy a nyári jégverés milyen tetemes károkat okozhat a mezőgazdaságban. A jégkár a megfelelő jelzőrendszerrel és jól működő jégvédelmi rakétakilövő hálózattal minimálisra csökkenthető. Azonban a rakétakilövő-állomások működtetőinek bére olyan alacsony, hogy nem minden állomásra jut személyzet, és ez az egész rendszer hatékonyságát veszélyezteti.
Szabadka Város mezőgazdasági és környezetvédelmi titkársága az idén is jégvédelmi rakéták vásárlásával, és a rakétakilövő-állomások működtetőinek bértámogatásával igyekszik javítani a jégvédelmi rendszer működését. Minderről Vitković Aleksandar, az említett titkárság titkára nyilatkozott lapunknak.
– Az időjárás szinte évről évre változik, egyre szeszélyesebb, és erre a termelők nem tudnak maximálisan felkészülni. A mezőgazdasági és környezetvédelmi titkárság megpróbálja elősegíteni azt, hogy a termelőket ne érje olyan kár, mint 2019-ben, amikor Kisbosznia és Györgyén határában ezer hektárt vert el a jég. A titkárságunk jégvédelmi rakéták vásárlásával és a rakétakilövő-állomások üzemeltetőinek támogatásával támogatja a jégvédelmet. A Szabadka területén lévő 23 kilövőállomásból tavaly 13 működött. Az elmúlt hónap közepén tartottunk egy ülést, amelyen jelen voltak a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet és a bajsai radarközpont képviselői, illetve azok, akik az idén is elvállalták a rakétakilövő-állomások működtetését. Az idén hárommal kevesebb állomás fog üzemelni. A bajmoki, mérgesi és györgyéni állomásokra nem sikerült embereket találni. Bajmok esetében jelenleg is folynak a tárgyalások. Továbbra is működik a kisboszniai, békovai, ludasi, csikériai, csávolyi, királyhalmi, mikityevói, a sándori, valamint az alsó- és felsőtavankúti kilövőállomás. Egy-egy kilövőállomáson két személy teljesít szolgálatot. Az alkalmazottak nagy része munkanélküli vagy nyugdíjas – fogalmazott Vitković Aleksandar.
Vitković Aleksandar
Az alacsony érdeklődés oka minden bizonnyal az alacsony fizetés. Egy-egy alkalmazott a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézettől havi szinten 4000 dinárt kap. A szabadkai mezőgazdasági és környezetvédelmi titkárság a költségvetéséből havonta további 4000 dinárral támogatja az üzemeltetőket. A jégvédelmi idény április 15-e és október 15-e között hat hónapon át tart, így egy-egy alkalmazott egy szezon alatt összesen 48 ezer dinár bért kap. A mezőgazdasági és környezetvédelmi titkárság a rá eső részletet két részletben fizeti ki a dolgozóknak, míg a Hidrometeorológiai Intézet egy részben, az idény befejezése után fizeti ki az alkalmazottakat. Vitković Aleksandar elmondása szerint a Hidrometeorológiai Intézet illetékeseitől azt az információt kapták, hogy a jégvédelmi rendszert az elkövetkező két évben Vajdaság egész területén automatizálják, és ez biztosítani tudná a rendszer zavartalan működését.
A mezőgazdasági és környezetvédelmi titkárság emellett jégvédelmi rakéták vásárlásával is támogatja a jégvédelmet.
– Jégvédelmi rakéták vásárlására az idén 2 millió dinárt irányoztunk elő. Ez 30–40 rakéta vásárlására ad lehetőséget. Emellett a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézeten keresztül is minden lehetőséget igyekszünk megragadni a rakétavásárlásra. 30–40 rakéta általában elegendő szokott lenni egy évre, de ez természetesen az időjárási körülményektől függ. Azt is el kell mondani, hogy a korábban megvásárolt rakétákból is vannak még raktáron – mondta a titkár.
Szabadka Város évente 30–40 jégvédelmi rakétát vásárol
