A gyümölcstermesztés sikerét számos tényező befolyásolja, és a koratavaszi fagyok az egész termelési ciklusra kiható károkat okozhatnak az ültetvényekben. A tavalyi évben az észak-bácskai régióban a tavaszi fagyok miatt szinte teljesen elfagytak a sárgabarackok virágai, és úgy tűnik, a hideg időjárás következtében az idén is nagyon kevés sárgabarack fog teremni vidékünkön.
A fagykárok nagyságát a virágzás után lehet pontosan megállapítani
A noszai Somogyi Mihály családi gazdaságában 15 hektáron termesztenek gyümölcsöt. Ennek legnagyobb részét, 11 hektárt az alma termőterülete tesz ki, de emellett sárgabarackot, szilvát és meggyet termesztenek.
– A tél is rossz volt, de ami utána jött, az még rosszabb lett. A télen a legnagyobb baj az volt, hogy nem volt elég hideg, ami így nem ritkította meg a kártevőket, és csapadék sem volt elegendő. A hideg, ami télen elmaradt, az most bejött, a múlt héten mínusz 6 Celsius-fokot is mértünk, ami nagy károkat okozott a gyümölcsösökben. Korábban, a márciusi fagy a sárgabarack 70–80 százalékát elvitte, a múlt heti fagy után pedig azt kell mondani, hogy több mint 90 százaléka elfagyott, és csupán jelentéktelen mennyiség maradt. A fagy a meggyet is megritkította, de nem mindegyik fajtát egyformán. A szilva fagyállóbb a többinél, az kevésbé károsodott, annak ellenére, hogy már teljes virágzásban van. Az almáknál szintén fajtafüggő az, hogy a fagy mekkora károkat okozott. Vannak olyan fajták, amiket 50–60 százalékban károsított meg, van, amit kevésbé. Hogy pontosan mekkora károk keletkeztek, azt később, a virágzás után látjuk meg. A napokban is rendkívül alacsony hőmérsékletet tapasztaltunk, az időjárás nagyon szélsőséges, és ez még csak a kezdet. Az eddigi tapasztalatok szerint elég rossz év elé nézünk – fogalmazott Somogyi Mihály.
Az enyhe tél nem pusztította el a kártevőket és kórokozókat
Beszélgetőpartnerünk elmondása szerint a fagykárok minimalizálására több megoldás van, viszont azok nem minden esetben hatékonyak.
– Bizonyos vegyszerek erősítik a gyümölcsfák immunrendszerét, hogy azok ellenállóbbak legyenek a faggyal szemben. A sárgabarackban nehéz a vegyszeres védekezés, mivel az előbb a virágját hozza, és csak azután a levelét. Az almánál viszont már sikerrel lehetne ezt alkalmazni, mivel annál először a levelek jelennek meg, így fel tudja szívni a vegyszert. Emellett vannak különböző mechanikai módszerek, mint amilyen a locsolás és a füstölés. Ezeket érdemes megpróbálni, de ha mínusz 6–7 Celsius-fok alá süllyed a hőmérséklet, mint a múlt héten, akkor nem igazán hatásosak, nem fogják megvédeni a növényt. Korábban volt rá példa, hogy megpróbálkoztunk a füstöléssel, de a füsttől 3–4 méterre is elfagytak a növények, és az is megtörtént, hogy a szél rövid idő alatt elfújta a füstöt. A természet ellen nehéz küzdeni. Ezek a módszerek költségesek, és sajnos csak a kisebb fagyok ellen védenek – mondta a termelő.
Somogyi Mihály szavai szerint a hőmérséklet megemelkedésével megjelennek a kórokozók és kártevők, ami folyamatosan kihívások elé állítja a termelőket.
– Amint az időjárás jobbra fordul, megjelennek a kártevők és kórokozók. Az enyhe tél miatt várhatóan jobban oda kell figyelni a védekezésre, és ez rendkívül nehéz, mert közben már most látjuk, hogy a kiadásaink magasak lesznek, a bevételeink pedig alacsonyak. Egy-egy termelési ciklusban sok kihívással kell szembenéznünk, elsősorban az időjárás negatív hatásainak mérséklése és a növényvédelem terén. De ugyanígy az értékesítés is problematikus, hiszen nem elég az, ha szép gyümölcsöt termelünk, az árut jól is kell menedzselni. Az értékesítés számos buktató rejt, sok a viszonteladó, és hacsak egy kicsit nem figyelünk oda, már át is vertek bennünket, és erre az egész éves munkánk rámehet. Emiatt ősszel gyakran lehetünk tanúi annak, hogy az emberek kiszedik a gyümölcsfáikat, és áttérnek a szántóföldi növénytermesztésre, ami kisebb befektetést igényel és stabil bevételt jelent – nyilatkozta Somogyi Mihály.
Az almásokban fajtától függően kisebb károk keletkeztek
