Az utóbbi időben egyre-másra arról szólnak a hírek, hogy a fiatalok mind nagyobb számban döntenek az elvándorlás mellett. Akad azonban olyan is, aki szembemegy ezzel a trenddel, aki itthon szeretne boldogulni, és igyekszik kihasználni az itt található lehetőségeket. Sorozatunkban olyan fiatalokat mutatunk be, akik a mezőgazdaságban találták meg az érvényesülés lehetőségét.
A 33 éves palicsi Bata Norbert 2013 óta regisztrált termelő, és gazdaságában elsősorban a hagyományos szántóföldi kultúrák termesztésére koncentrál, viszont folyamatosan kísérletezik, és a növénytermelés újabb és újabb lehetőségeit kutatja.
–A nagyapám az 1970-es években kezdett komolyabban foglalkozni a mezőgazdasággal, tőle édesapám vette át a gazdaságot, amit most már én vezetek. Régebben ezen a területen főleg almával foglalkoztunk, de az évek során folyamatosan csökkentettük a termőterületét, mivel az sok kézi munkaerőt igényel, én pedig olyat szerettem volna termelni, ami jelentős mértékben gépesíthető, így ma már elsősorban a kukoricára, búzára és a napraforgóra, vagyis a szántóföldi növényekre fókuszálunk. 2013-ban, amikor mezőgazdasági termelőként regisztráltam magam, döntöttem el véglegesen, hogy ezt a pályát választom. A munka legnagyobb része rám hárul, és mindez változó munkaidőt jelent, amikor szezon van, akkor nincs megállás, reggeltől estig dolgozunk. A munkaidőnk nagyban függ az időjárástól is, ha kedvező az idő, akkor igyekszünk minél többet haladni az aktuális munkálatokkal – mesélte Bata Norbert.
Bata Norbert és gazdasága
Hogy a fiatal termelőben ott van a vállalkozószellem, mi sem bizonyítja jobban, hogy az olyan hagyományos szántóföldi növény, mint amilyen a kukorica termelését is egy nálunk még szokatlannak tekinthető módon, csöpögtetőrendszer segítségével termeszti.
–Jelenleg a kukorica számít a fő kultúrának, amit most már öt hektáron csöpögtető öntözéssel tudok termeszteni. Körülbelül 3–4 évvel ezelőtt elgondolkoztam azon, hogyan is tudnám egy kicsit fellendíteni a gazdaságot, és akkor kezdett el komolyabban foglalkoztatni ez a dolog. Az első évben, a rendszer kiépítése alkalmával igényelt nagyobb beruházást. Később gyakorlatilag csak a szalagokat kell cserélni. Ha vigyázunk ezekre a szalagokra, akkor 3–4 évig is használhatóak lesznek. Ezzel a módszerrel száraz nyár esetén akár negyven százalékkal is nagyobb lehet a hozam, de ha nem kimondottan aszályos az év, akkor is jobb terméseredményt kapunk. Emellett a tápanyagokat is ezen a rendszeren keresztül tudom eljuttatni a növényekhez. Korábban csövesen, csőtörővel szedtük a kukoricát, amit a góréban tudtunk raktározni, viszont ez kézimunka-igényes módszer. Ma már inkább a korai fajtákat ültetjük, hogy gyorsabban elveszítse a nedvességtartalmát, és így morzsolva adjuk tovább. Ha valamilyen támogatást tudnánk találni, szeretnénk olyan tárolót építeni, amelyben szemesen tudnánk raktározni a kukoricát – mondta Bata Norbert.
A búza aratását követően vidékünkön tarlóhántást végeznek a gazdák, és a gyomok ellen vegyszerekkel védekeznek. Ez utóbbi kiváltható a tarló bevetésével, különféle növények vetésével. Ez a gyakorlat nálunk nem honosodott meg, Bata Norbert azonban ily módon igyekszik javítani a talajt.
–Amikor az őszi búza lekerül a földről, elvégezzük a tarlóhántást, majd utána zöld növényekkel bevetjük a területet. Ez persze csak akkor lehetséges, ha van kellő mennyiségű csapadék. Az ilyen kísérleteim sikeresek voltak. Fehér mustár, olajretek és facélia magot vetettem el. Ezzel lazíthatjuk a talajt, és javíthatjuk a biológiai életét. Ez a módszer nálunk még nem terjedt el, de az Európai Unióban kötelező, és ehhez kötik a támogatásokat is – nyilatkozta beszélgetőpartnerünk.
A szántóföldi növények mellett elsősorban saját fogyasztásra, de egyre inkább eladásra is, különböző gyümölcs- és zöldségfélék termesztésével is próbálkoznak.
– A szántóföldi növények mellett sárgabarackkal is foglalkozunk, mivel azt nem kell annyiszor permetezni, mint az almát, a metszése is egyszerűbb, illetve korábban lejön a fáról, így annak az esélye is kisebb, hogy elveri a jég. Itt viszont a fagykárral kell számolni, ami az utóbbi két évben nagyon is jelen van, előtte azonban szép termést tudtunk betakarítani, és a sárgabarack ára általában elfogadható és kereslet is van rá. Paradicsomot tavaly sikerült először olyan mennyiségben termesztenünk, hogy eladásra is jutott. Igyekszünk vegyszermentesen megtermelni, a tápanyagokat szervestrágyával biztosítani, a gyomirtást pedig vagy ekézéssel, vagy kapálással végezzük. Szabadföldön ezt is csöpögtető öntözéssel és szalmatakarással termesztjük, ezzel megakadályozva a gyomnövények növekedését, és a gyümölcsök sem érintkeznek a talajjal – mesélte Bata Norbert, aki azt is elárulta, hogy hosszú távú terveik között szerepel, hogy ahol csak lehet, teljesen áttérjenek a biotermelésre.
