Az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül megvalósuló Inputrans projekt elsődleges célja a vasúti infrastruktúra és közlekedési szolgáltatások korszerűsítése a személy- és teherszállítás javítása érdekében.
A projekt hozzájárul a környezetbarát vasútvonalak forgalmának és kapacitásának növeléséhez a határokon átnyúló személy- és teherszállításban. A projekt egyik kedvezményezettje Szabadka Város, amely a tervek szerint egy logisztikai központ megépítéséhez szükséges ötlettervet, vázlattervet és megvalósíthatósági tanulmányt fog elkészíteni. Ugyanakkor a projekt keretében interaktív táblák felszerelése is tervben van a szabadkai vasúti- és autóbusz-pályaudvaron. Ezek segítségével az utasok valós időben jutnának hozzá az utazásuk megtervezéséhez szükséges adatokhoz. A projekt vezető kedvezményezettje Kiskunhalas Város Önkormányzata, további partnerei pedig a Szerb Vasúti Infrastruktúra Részvénytársaság, a budapesti KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., valamint az újvidéki Alma Mons Kis- és Középvállalatok Regionális Fejlesztési Ügynöksége.
A teljes nevén Határon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások fejlesztése a tömegközlekedési módok integrációja és összehangolása, valamint a vasúti infrastruktúra fejlesztése által projekt teljes költségvetése 1,39 millió euró, míg a Szabadka Városra eső támogatás összege 253 ezer euró. Az Inputrans projekt nyitókonferenciájára kedden került sor a palicsi Öko-központban. A konferencián jelen voltak a projektben részt vevő intézmények, szervezetek képviselői, valamint partnereik. A résztvevők a konferencián megismerkedhettek a kedvezményezett intézmények aktivitásaival, terveivel, lehetőségeivel.
Az Inputrans nyitókonferenciáján jelen volt dr. Pásztor Bálint köztársasági parlamenti képviselő, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke, aki a médiának adott nyilatkozatában elmondta, hogy a projekt számos előnnyel jár Szabadka gazdaságára nézve.
– Az Inputrans elsősorban egy vasúti logisztikai központ megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozását célozza meg, ami azt fogja eredményezni, hogy Szabadka gazdasági értelemben versenyképesebbé válik, hiszen a kisbajmoki ipari övezetben működő cégek számára új lehetőségeket biztosít a szállítmányozás terén. Szabadka egyik aranykora a 19. század vége, a 20. század eleje volt, vagyis az az időszak, amikor kiépítésre került a vasúti vonal, és Szabadka összeköttetett a régió akkori legfontosabb városaival a régióban. Most is valami ilyenre számíthatunk, azzal, hogy ez elsősorban a cégekre, gazdasági társaságokra vonatkozik, illetve nekik fog könnyebbséget jelenteni. Ez az első fázisa a projektnek, a megvalósíthatósági tanulmány megszületése után pedig sor kerülhet a megvalósításra – fogalmazott Pásztor Bálint.
Lálity Urbán Emese, az Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium infrastruktúrával megbízott államtitkára elmondta, hogy egy új logisztikai központ meggyorsíthatja az áruszállítást.
– Az intermodális logisztikai központok mindenhol nagy jelentőséggel bírnak, mivel serkentik az áruszállítást, és egyaránt elérhetővé teszik a vasúti és közúti szállítmányozást. Szabadka esetében nagy jelentősége van a közúti áruszállításnak, ezért fontos szerep hárulhat egy ilyen logisztikai központra, amely lehetővé teszi az átrakodást is. Mindez azt jelenti, hogy a cégek számára biztosítva lesz a legoptimálisabb és leggyorsabb áruforgalom. A minisztérium jó kapcsolatot ápol Szabadka Várossal, és itt jelenleg is több projekten dolgoznak, amik a vasúti szállítmányozásra vonatkoznak. Meg kell említeni például a Belgrád–Budapest gyorsvasutat, amelynek rekonstrukciója még az idén megkezdődik, és 33 hónapos határidővel fog megvalósulni, illetve szót ejthetünk a Szabadka–Szeged vasútvonal határig húzódó szakaszának felújítási munkálatairól is – mondta az államtitkár.
