Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Petar Drapšin utca Szabadka egyik legautentikusabb utcája, amelyet sokan csak régi nevén, Gombkötő utcaként ismernek. Az utcának nem mellesleg több más elnevezése is volt a történelem során.
Az utca jelenleg Petar Drapšin, egy partizán harcos nevét viseli, aki a spanyol polgárháborúban is harcolt. Drapšin 1914-ben a Szenttamáshoz közeli Turijában született szegény családban. Iskolai tanulmányait Belgrádban folytatta, ahol kapcsolatba került a munkásmozgalommal. 1937-ben Prágába ment, hogy felsőfokú műszaki tanulmányokat folytasson, de hamarosan Spanyolországba ment, ahol az ott zajló polgárháborúban harcolt Franco tábornok erői ellen. Részt vett az andalúziai és ay almansai harcokban, és szolgált a madridi fronton is. Franko győzelme után Franciaországba ment, ahol azonban táborba internálták. Innen a jugoszláv kommunista párt különböző kapcsolatain keresztül tudott megszökni. Visszatért a már megszállt Jugoszláviába, ahol a felkelést szervezte. Harcolt többek között Hercegovinában, Szlavóniában és Dalmáciában. 1945 februárjában a formálódó 4. Jugoszláv Hadsereg parancsnokává nevezték ki. A háború után 1945 novemberében az alkotmányozói nemzetgyűlési választások egyik képviselőjelöltje volt, de felívelő karrierjét megszakította 1945. november 2-án bekövetkezett halála. Az akkori hivatalos magyarázat szerint halálát az okozta, hogy pisztolya véletlenül elsült a kezében, de egyes feltételezések szerint öngyilkosságot követett el. Petar Drapšint 1953-ban Josip Broz Tito néphőssé nyilvánította.
A Petar Drapšin utcát azonban a szabadkaiak többsége csak Gombkötő utcaként emlegeti. Az utca ezen elnevezését valamikor a XIX. század elején kaphatta az itt található gombkötő iparosokról. A gombkötő iparosok portékái a XVIII. századtól váltak tájainkon elterjedtté, akik nem pusztán gombokat, hanem különféle zsinórokat, sujtásokat, vitézkötéseket állítottak elő, összesen mintegy hatvanféle terméket készítettek nőknek, férfiaknak egyaránt. A korabeli díszes magyar viseletek és katonai egyenruhák pedig igen keresetté tették ezeket a termékeket.
A Gombkötő utcába a századfordulóban műhelyek sora nyílt meg, így városunk ipari utcájává nőtte ki magát. A századfordulótól azonban a gyári termékek megjelenésével és a divat változásai miatt a gombkötő iparág lassan hanyatlásnak indult. Az utcát hivatalosan egyébként az 1890-es évektől a magyar nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc után Kazinczy utcának nevezték, az I. világháború után pedig a Sokol utca nevet kapta. A II. világháború alatt visszakapta a Kazincy utca elnevezést, majd végül a II. világháború után nevezték el Petar Drapšinról. Bár az elnevezése többször változott, az utca az elmúlt száz évben nagyobb átalakításon nem esett át, így őrzi régi kinézetét.
