A szabadkai városi képviselő-testület csütörtökön tartotta meg nyolcadik rendes ülését, amelyen 28 napirendi ponttal kapcsolatban mondhatták el véleményüket, illetve szavaztak a képviselők. A legnagyobb vitát, csakúgy, mint a képviselő-testület legutóbbi ülésén, a város alapszabályának módosításával kapcsolatos napirendi pont váltotta ki. Mint ismeretes, a polgármester javaslatára a képviselő-testület legutóbbi ülésén döntés született arról, hogy megkezdődik a város statútumának módosítása, amivel a bunyevác nyelv hivatalos használatba kerülne. A március elején megtartott ülésen a képviselők döntöttek egy bizottság megalakításáról, amely bizottság feladata az volt, hogy előkészítse a város alapszabályának módosítási javaslatát. A csütörtöki ülésen ezen módosítási javaslat megerősítése szerepelt a napirendi pontok között, és elsősorban a Bácskai Bunyevácok Szövetségének képviselője, Mirko Bajić, valamint a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének képviselője, Tomislav Žigmanov között ezúttal is személyeskedéstől sem mentes vita alakult ki.
A vita, valamint a szavazás után, amelyen a képviselők elfogadták a javaslatot, Mirko Bajić a médiának adott nyilatkozatában elmondta, hogy a várható közvitán is bemutatják az érveiket.
– A javaslat elfogadását követően egy közvitára kerül sor, amelyen újra felsorakoztatjuk azokat az érveket, amelyeket eddig is hangoztattunk. A bunyevác egy önálló és őshonos szerbiai kisebbség, amelynek vannak saját hagyományai, kultúrája, és joga van ahhoz, hogy ezt hivatalosan is elismerjék. A visszajelzések szerint a szabadkaiak döntő többsége támogatja a bunyevác nyelv hivatalossá tételére vonatkozó törekvéseinket, kivéve a horvát kisebbség bizonyos képviselőit – fogalmazott a képviselő.
Tomislav Žigmanov szavai szerint várható volt a javaslat elfogadása.
– Várható volt, hogy a városi képviselő-testület megerősíti a javaslatot. Mi tartottuk magunkat a korábbi álláspontunkhoz, és ezúttal is a javaslat ellen szavaztunk, és felhívtuk a figyelmet a döntés lehetséges következményeire. Figyelemmel fogjuk kísérni azt, hogy más önkormányzatok hogyan fognak reagálni arra, hogy a horvát kisebbség képviselői ugyanolyan jogokat követelnek, amilyeneket a bunyevácok Szabadkán megkapnak – fogalmazott a képviselő.
A Vajdasági Magyar Szövetség részéről Nágel János frakcióvezető nyilatkozott a város alapszabályának módosításával kapcsolatban.
– Támogatjuk azt, hogy Szabadka Város területén hivatalos nyelvként bevezetésre kerüljön a bunyevác nyelv. Szabadka teljes lakosságának csaknem tíz százaléka a bunyevác nemzeti kisebbség tagjának vallja magát, és ezen polgárok véleményét tiszteletben kell tartani. A vitába, hogy a bunyevácok különálló nemzetet alkotnak-e, vagy a horvát közösség részét képezik-e, mi képviselőként nem tudunk beleszólni, ennek eldöntését a szakemberekre bízzuk – fogalmazott Nágel János.
A képviselő-testület csütörtöki ülésén emellett több személyi kérdésről is döntöttek. Gojko Radić közelmúltban bekövetkezett halálát, valamint az észak-bácskai körzet vezetői posztjára megválasztott Bojan Šoralov képviselői mandátumáról való lemondását követően két új képviselő tette le hivatali esküjét. Emellett a képviselők szavaztak a városi tanács művelődési és oktatási ügyekkel megbízott tagjának személyéről is. A polgármester javaslatára ezt a posztot a jövőben Milanka Kostić, okleveles menedzser tölti be.
Habár a képviselő-testület ülésének napirendjén nem szerepelt a koronavírus-járvány miatt bajba jutott gazdasági szereplők megsegítése, az ülés kezdetén a Szabadka Polgári Mozgalma képviselőcsoport vezetője, Miroslav Milojević indítványozta, hogy erről is nyissanak vitát a képviselők. A vita elmaradt, azonban Stevan Bakić polgármester kifejtette, hogy már folyamatban van egy intézkedéscsomag kidolgozása, amellyel a bajba jutott vállalkozókat, közülük is elsősorban a vendéglátóiparban tevékenykedőket igyekeznek megsegíteni.
– A bajba jutott vállalkozók megsegítéséről a városi tanács hozhat határozatot. Az intézkedéscsomag kidolgozása folyamatban van, de annyit elárulhatok, hogy márciusra vonatkozóan a bérlők egy része esetében a felére csökkentettük a városi tulajdonban lévő ingatlanok után fizetendő bérleti díj összegét. Különbséget kell tennünk a vállalkozók között, hisz egyesek a körülmények ellenére, kisebb bevétellel ugyan, de működtethették üzletüket, míg mások kénytelenek voltak teljesen szüneteltetni a tevékenységüket. Polgármesterként a város költségvetésére is oda kell figyelnem, nem viselkedhetek felelőtlenül, mindazonáltal a bajba jutott vállalkozókért is felelősséget kell vállalnom – mondta a polgármester.