A szabadkai városi képviselő-testület tavalyi utolsó ülésén rendeletet hozott egy szélerőműpark kiépítéséhez szükséges részletes szabályozási terv kidolgozásáról. A döntés a csantavéri kataszteri község területén mintegy 10 000 hektárnyi földterületet érint, ahol a tervek szerint a belgrádi székhelyű Maestrale Ring Kft. egy száz szélerőműből álló erőműparkot létesítene, amely elkészülte után nemcsak az ország, hanem tágabb értelemben vett régiónk egyik legnagyobb szélerőműparkja lenne. A beruházó már megkezdte a tárgyalásokat a csantavéri és környékbeli gazdákkal, sőt több földtulajdonossal már bérleti szerződést is kötött. A beruházástól a csantavéri helyi közösség illetékesei azt remélik, hogy a helybeliek is profitálnak belőle. A szélerőműparkot több fázisban alakítják ki, és a tervek szerint az első szélerőművek beindítása néhány éven belül várható.
A beruházással kapcsolatban András Gyuricsin Attila, a csantavéri helyi közösség tanácsának elnöke nyilatkozott lapunknak.
A csantavéri kataszteri községben várhatóan 100 szélerőmű épül (Fotó: Gergely Árpád)
– A szélerőműpark projektumról tudni kell, hogy egy magánvállalkozásról van szó. A Maestrale Ring Kft. egy külföldi cég leányvállalata, és ők felbéreltek egy neves ügyvédi irodát, amelynek képviselői felkeresték a helyi gazdákat, akik saját földterületekkel rendelkeznek, és megkezdték velük a tárgyalásokat. Tudni kell továbbá, hogy ennek a cégnek Szerbia-szerte több megvalósult projektuma van, viszont a tervezett csantavéri nagyobb a korábban megvalósult beruházásoknál. Ezen projektumnál nem az történt, hogy csak akkor fizetik a bérletet a földterületek után, amikor már üzembe állt a szélerőmű-park, hanem már most. Akikkel megegyeztek és szerződést kötöttek, azoknak néhány nap után átutalták a bérleti díj összegét. Véleményem szerint ez a szándékaik komolyságát tükrözi – fogalmazott András Gyuricsin Attila.
A helyi közösség tanácsának elnöke elmondta, hogy a szélerőműpark kiépítésére fázisokban kerül sor.
Az első körben húsz szélerőművet építenének meg, amelyek leghamarabb négy éven belül lépnek működésbe.
András Gyuricsin Attila (Fotó: Gergely Árpád)
– Amit konkrétan tudunk, hogy a falu kikövezett, tehergépjármű-forgalomra is alkalmas mezőutakat kap. Emellett becslések szerint 300 alkalmazottra is szükség lesz a közeljövőben, valamint olyan cégekre, vállalkozókra, akik bedolgoznak akár a szélerőművek építésénél, akár az üzembe helyezésüket követően. Helyi közösségként az a tervünk, és úgy gondolom, hogy ez a befektetőnek is érdeke, hogy minél előbb átbeszéljük, hogy milyen magánvállalkozókat, milyen kádereket tudunk biztosítani, és megvizsgáljuk, hogy hol tudunk partnerei lenni egy ekkora befektetésnek. Nem szabad ölbe tett kézzel várnunk, hanem keresnünk kell az együttműködést. Hogy csak néhány példát említsek, vannak kifőzdéink, szállásadók, olyan vállalkozók, akik munkagépekkel dolgoznak, hegesztőink – mondta András Gyuricsin.
Az elmúlt időszakban több tanulmány is készült, amely a szóban forgó terület széljárására vonatkozik, valamint kitért a terület vizeire, illetve természeti értékekeire, ugyanakkor a jövőben környezeti hatástanulmány is készül. A tanácselnök elmondása szerint jelenleg élénk figyelemmel kísérik a denevérek és a madarak élővilágát, és ez egy hosszú folyamat, mivel minden évszakban megvizsgálják őket. Az eddig megismert eredmények biztatóak a kialakításra nézve.
A Maestrale Ring Kft. által felbérelt ügyvédi iroda képviselői a hírek szerint 70–80 termelőt kerestek fel bérleti ajánlatukkal, köztük Körmös Lehelt, akinek földjein a közeljövőben két szélerőmű is épül.
Körmös Lehel (Fotó: Gergely Árpád)
– A beruházók minden esetben 1000 négyzetméternyi földterületet bérelnének harminc évig, és az ajánlatuknak olyan anyagi vonzata volt, amelyre nem lehetett nemet mondani. A termelésből csupán a parcella egyik út felőli sarka esik ki. Ismerjük a szélerőművek paramétereit, és ennek az 1000 négyzetméteres területnek is csak egy részére fognak építkezni. A fennmaradó földterületet a gazda továbbra is művelheti. A cég képviselői határozzák meg, hogy egymáshoz viszonyítva milyen távolságba, és mely irányba helyeznének szélerőművet, és a térképek alapján keresik fel a gazdákat. Alaposan átnéztük a szerződést, és nem találtunk benne semmi kifogásolni valót. A beruházásnak vegyes fogadtatása volt, az emberek érthető módon félnek egy kicsit, mivel új és nagy dolog történik, viszont én egyelőre a pozitív oldaláról igyekszem szemlélni a dolgot. Ha lesznek negatív hatásai, azt szerintem később fogjuk megérezni – nyilatkozta lapunknak Körmös Lehel.
Beszélgetőpartnerünk emellett elmondta, hogy a beruházással kapcsolatban olyan negatív kritikák is érkeztek, hogy a szélerőművek elveszik a termőföldeket. Ezzel szemben a száz szélerőmű összesen tíz hektárnyi területet foglal majd el, ami tekintetbe véve a teljes termőterületet, nem nagy szám. A mezei utak zúzott kővel való kialakításával azonban neki is vannak ellenérzései, mivel ezek gyorsan tönkre tudnak menni, amennyiben nem gondozzák azokat rendszeresen, és egyelőre nem tisztázták le, hogy ki milyen részt vállal a karbantartásukból.
A termőterület várhatóan nem csökken drasztikusan a beruházás nyomán (Fotó: Gergely Árpád)
Az általános vélekedés szerint a szélerőművek építése során a gépek komoly károkat okozhatnak egy-egy parcellán, viszont a szerződés értelmében az építkezési munkálatok során dupla bérleti díjat fizet a beruházó, és a keletkezett károkat is megtéríti.
A csantavéri szélerőműpark víziója beleillik abba az Európa-szerte megfigyelhető tendenciába, ami a szén-dioxid-kibocsátást hivatott csökkenteni, zöld, megújuló energiaforrások alkalmazásával. Egy száz erőműből álló szélerőműpark egy egész régió áramellátást képes biztosítani. A kérdés csupán az, ismerve a vidékünkön folyó építkezések, beruházások megvalósításának ütemét, hogy mikor mondhatjuk el, hogy a csantavéri szélerőműparkból érkező zöldenergia látja el a háztartásainkat.
