Könyves rovatunkban e héten is a Szabadkai Városi Könyvtár felnőtt- és gyermekosztályáról leggyakrabban kölcsönzött könyveket listázzuk, Berényi Eszternek és Omerović Helénának, a városi könyvtár tájékoztató könyvtárosainak köszönhetően, valamint a könyvtár legújabb könyvei közül egy olyan kiadványra hívjuk fel a figyelmet, amely szerzői szándék szerint akár a magyar avantgárd próza zászlóshajója is lehetne. Joggal, tehetjük hozzá, hisz az írója elsősorban nyelvi játékaihoz keres partnert az olvasóban. Tandori Dezső nyelvzsonglőri képességeinek tükrében ez a „társulás” kalandosnak, elgondolkodtatónak és kihívásokkal telinek ígérkezik. Elsősorban „tandorizmusból” haladóknak ajánlott.
FELNŐTTOSZTÁLY
1. Szegedy-Maszák Marianne: Csókolom a kezét (Libri)
2. Johan Theorin: A falon túl (Animus)
3. Fábián Janka: A francia nő (Ulpius-ház)
4. Kate Morton: Titkok őrzője (Cartaphilus)
5. Stieg Larsson: Millennium-trilógia (Animus)
GYEREKOSZTÁLY
1. Kelly Oram: Szívzűrterápia strébereknek (Móra)
2. Bartos Erika: Bogyó és Babóca zenél (Pagony)
3. Leiner Laura: Szent Johanna gimi – Ketten (Ciceró)
4. David Burnie: Dinoszaurusz enciklopédia (Novum)
5. Fekete István: Vuk (Móra)
KÖNYVAJÁNLÓ
Tandori Dezső: Galambocskám (Tiszatáj Alapítvány)
A Tandori Dezső 2002 és 2004 között keletkezett írásaiból összeállított Galambocskám vegytiszta avantgárd próza. Aki hagyományos, hömpölygő történetre számít, ne is vegye kézbe, nyelvi ínyenceknek keverte ki alkotói boszorkánykonyhájában Tandori. Nekik viszont számos dologgal kedvez: szétszerel, atomjaira bont kötetében mindent, majd sajátos rendezői elv mentén újra összerakja. Betekintést enged ezáltal a nagybetűs Szöveg keletkezésének mikéntjébe. „Olvasóm, semmi közölnivalóm veled most, mindezt csak azért írom, hogy lásd: »hogyan készül« (az írás). Ne legyenek számodra, előtted, neked tőlem titkok.” Az olvasó tehát – azonkívül, hogy bepillanthat az írói műhelymunkába – lehetőséget kap arra, hogy kedvére kalandozhasson a mellékesben, ami számtalan izgalmas apróságot rejteget. Az esemény nélküli dramaturgia következtében persze nem történik semmi drámai, az olvasó mégis kalandozhat. Kalandozhat a szövegben és a szerkezetben, és mindvégig izgulhat amiatt, hogy mire megy ki a regénnyé szerveződő szövegfolyam.
