Olvasóink közül minden bizonnyal sokan hallottak már a kínai császárfáról vagy más néven paulowniáról. A növény elsősorban gyors növekedéséről ismert, és vidékünkön is egyre több helyen találkozhatunk vele, olykor egyedülállóan dísznövényként, de általában csoportosan telepítik, hisz igen széles a felhasználási területe, és fája is egyre keresettebb nemcsak tüzelőként, hanem fűrészáruként egyaránt.
Varga Flórián (Fotó: Gergely Árpád)
A hajdújárási Florand faiskolában már öt éve foglalkoznak a császárfa szaporításával és árusításával. A családi vállalkozást Varga Flórián és felesége, Andrea üzemeltetik. Flórián szülei vágottvirág-termesztéssel foglalkoznak a mai napig, így innen is eredeztethető a vállalkozás, amely ma már nemcsak a környéket látja el minőségi facsemetékkel, hanem viszonteladókon keresztül több európai országban (Lengyelországban, Magyarországon, Horvátországban, Romániában, Szlovéniában stb.) jelen vannak. A héten ellátogattunk a faiskolába, ahol Varga Flóriánnal beszélgettünk erről a növényről, amit több helyen a jövő csodafájának neveznek.
Mi mindenre használható a császárfa?
Továbbra is növekszik a császárfacsemeték iránti igény (Fotó: Gergely Árpád)
– A császárfa fáját széles körűen fel lehet használni. Tapasztalataink szerint elsősorban fűrészáru nyerése a cél, ugyanakkor jelentős mennyiségben tűzrevalónak, biomasszának is ültetik az emberek kisebb területen, de vannak olyanok is, akik több hektáron telepítenek. Fafeldolgozással foglalkozó cégek is előszeretettel telepítik, amelyek ily módon igyekeznek fedezni saját nyersanyagszükségleteiket. A fa karakterisztikája nagyban hasonlít a fenyőfáéhoz, a fajsúlya könnyebb annál, viszont a rugalmassága, a szakítószilárdsága szinte megegyezik. Ami még jobbá teszi, hogy csomómentes, és kiváló fűrészárunak, bútornak, épületanyagnak, gerendának, lécnek. Biztos vagyok benne, hogy ha a fa szerkezetét vesszük figyelembe, akkor minden szempontból megfelelő. Több szerbiai, köztük környékünkön működő fafeldolgozó jelentős mennyiségű faanyagot külföldről hoz be, például Magyarországról a nyárfát, és ez a tendencia egyre nő. Az Európai Unióban több helyen leállították vagy szigorították a fakitermelést. Éppen ezért nagy lehetőség van a császárfában, hisz kevés olyan növény van, amivel gyorsan lehet pótolni azt a famennyiséget, ami kiesik a szigorítások miatt. A közelmúltban éppen egy magyarországi koporsókészítő cég képviselőivel beszéltem, és mondták, hogy ők Kínából hozzák be a császárfa fáját, de ők is szeretnének ültetvényt a saját szükségleteik fedezésére. A leveleknek magas a proteintartalma, így arról is olvashattunk, hogy takarmányként is hasznosítható. Ez esetben nagyon sűrűn kell ültetni, és az a cél, hogy minél előbb letermeljék, lesilózzák az ültetvényt. A legnagyobb profitot a faanyag adja. Egyszer kell telepíteni. 4-5 év után 4 fából egy köbméter fát kaphat a termelő, és a növény a kivágást követően újrasarjad, újra növekszik, és utána 30 évig 4-5 évente lehet újra vágni. A fűrészáruhoz 7-8 évet kell várni vele, amire egy 4-4,5 méteres farönköt tud kinevelni az ember. Ennek a törzsátmérőjének legalább 35 centiméteresnek kell lennie.
Milyenek a császárfa környezeti igényei? Szereti a vajdasági éghajlatot?
A mikroszaporítással előállított növények teljesen megegyeznek az anyanövénnyel (Fotó: Gergely Árpád)
– A császárfának sok hibridje van. Az alapfajták egy része már bevált ezen a vidéken, vannak tizenéves korú fák is, habár azok még nem olyan intenzív növekedésűek. A mostani császárfák jelentős része hibrid. Ezek a hibridek között is többfélét találunk, amelyek a környezettől függően különbözőképpen fejlődnek. Az elmúlt 4-5 évben megkiséreltünk minél több hibridet kipróbálni, ezek közül a paulownia shantong hibrid vált be a legjobban. Bírja a −25 Celsius-fokos hideget is. Az utóbbi tél igazán jó teszt volt a számára. Az idei nyáron tapasztalható forróság sem ártott neki, amennyiben biztosítani tudtuk a megfelelő mennyiségű vizet. Az ültetés első két évében nagyon oda kell figyelni a megfelelő vízellátásra. Ez a fa a nyári időszakban fejlődik a legintenzívebben, és fontos, hogy ebben az időszakban biztosítsuk neki, hogy állandóan nyirkos, nedves talaja legyen. Emellett a megfelelő tápanyag-utánpótlás is fontos, teljes vegetációban a nitrogéntúlsúlyt meg kell őrizni, hogy minél nagyobb zöldtömeget fejlesszen ki. Rendszeres öntözés mellett akár homok, akár kötött talajon képes azokat az eredményeket hozni, ami elvárható tőle. Nem olyan régen volt egy vevőnk, aki májusban telepítette a csemetéket, és napi tíz liter vizet adott minden fának, és közel négy métert fejlődtek azóta a növények. Ha mondjuk heti egy alkalommal locsolunk, akkor csak 1,5–2 métert fejlődhet egy-egy vegetációs idő alatt.
A szaporítóanyagot is önök állítják elő. Ez hogyan történik?
A növény a kivágást követően újrasarjad, és utána 30 évig 4-5 évente lehet újra vágni (Fotó: Gergely Árpád)
– A császárfát többféle módon lehet szaporítani. A leggyakrabban magról szaporítják, míg a másik elterjed módszer a klónozás. Ahhoz, hogy egyöntetű ültetvényt kapjon a vásárló, annak alapfeltétele, hogy az F1-es generációt kapja az ember. Ezt kizárólag mikroszaporítás során tudjuk biztosítani. Mi is ezt alkalmazzuk. Ezzel egy kis hajtásból több ezer növényt lehet előállítani, amelyek ugyanazokat a tulajdonságokat viszik tovább, mint az anyanövény. A mag leggyakrabban az F2-es vagy az F3-as generációnak tekinthető, ami jó esetben csak 30 százalékban tudja átvinni a tulajdonságokat az utódokra. A magról való szaporítás ugyanakkor olcsóbb, de egy fa ültetése egy több évtizedre szóló befektetés. Az eladott csemeték hetven százalékát a tavaszi időszakban értékesítjük, konténeres palánták vagy féléves visszavágott csemeték formájában. Az őszi időszakban az egyéves szabadgyökerű facsemetéket árusítjuk. Az értékesítés leginkább az interneten történik. Korábban jelen voltunk vásárokon, kiállításokon is. A vásárlóinkkal az értékesítés után is igyekszünk tartani a kapcsolatot, próbáljuk személyesen meglátogatni a nagyobb ültetvényeket, és szaktanácsadással is foglalkozunk, hogy a vásárló azt az eredményt kapja, amit elvárt.
Tervezik-e másféle fa termesztését, illetve szaporítását?
– Most éppen egy újfajta hibrid akác bevezetési fázisában vagyunk. Meg kell találnunk a legjobb szaporítási technikát, és a növény piacát is. A hagyományos akáchoz képest közel háromszor intenzívebb a növekedése, az ötéves fák már 18–20 centiméter törzsátmérőt tudnak hozni. De pillanatnyilag a császárfára összpontosítunk, hisz az érdeklődés továbbra is növekszik iránta.
