Tovább gurul a Magyar Szó Taxi. Napilapunk videós beszélgető műsorának harmadik évadában is igyekszünk bemutatni a már ismert arcokat, azonban olyan személyek is az anyósülésre ülnek, akik különféle intézmények, egyesületek, illetve szervezetek dolgozói, és ha nincsenek is minden nap a reflektorfényben, de a háttérben jelentős munkáta hajtanak végre. Adásunk minden pénteken 18 órakor jelentkezik a Facebook-oldalunkon, a YouTube-csatornánkon és a Magyar Szó online felületén is, az írott változatot pedig minden alkalommal hétvégi lapszámunkban közöljük.
Az adai Műszaki Iskola immáron 60 éve képez szakembereket. A fiatalok több szak közül is választhatnak, akár négyévesről, akár háromévesről van szó. Az iskolában megszerzett elméleti és gyakorlati tudást adai és más, környékbeli vállalatoknál tudják kamatoztatni. Gilice Hilda, az intézmény igazgatója elmondta, hogy sok esetben már a gyakorlat közben felajánlják a diákoknak a munkalehetőséget. Ahogyan ő fogalmazott, az építésztanulókat, vagyis a kőműveseket és az ácsokat, viszik mint a cukrot, hiszen nagyon kevés a szakember. Erről és az iskolában folyó munkáról beszélgettünk az igazgatóval.
– Nálunk többnyire a gépészeti, elektrotechnikai, valamint az építészeti és földméréstani szakterületeken tanulhatnak a diákok. A négyévesek közül a legnépszerűbb a számítógépes vezérlésű gépek technikusa, vagyis CNC-technikus. Itt minden évben teljes létszámú osztállyal tudunk indulni. Nagyon sokan szeretnének ide beiratkozni, ezért a ponthatár is magas. Azok a diákok, akik inkább gyakorlatorientáltak, választhatják a hároméves CNC- és egyetemes fémforgácsológép-kezelő szakot. Itt a diákok az első éven általános tantárgyakat tanulnak, másodéven eldönthetik, hogy marósok, esztergályosok vagy köszörűsök szeretnének-e lenni. Az elektrotechnika szakterületünkön kizárólag négyéves profiljaink vannak, például a számítógépes elektrotechnikus. Ezeken kívül itt van még a mechatronikai technikus. Ez viszonylag új szak, tavaly végzett az első generáció. A hároméves profiloknál itt van az elsődleges építési munkák operatőre is, ők a mi ácsaink és kőműveseink. A múlt évben nem sikerült megnyitni, de az idén igen, ennek nagyon örülünk, hiszen hiányszakmáról van szó, kellenek a szakemberek.
Hol tudják kamatoztatni az iskolapadban megszerzett elméleti tudást?
– Az iskolának nagyon jól felszerelt tanműhelyei vannak, ahol a legkorszerűbb eszközökön gyakorolhatnak. Emellett nagyon fontosnak tartjuk, hogy a terepen, cégeknél is kipróbálják magukat, ahol megtapasztalhatják az igazi munkakörülményeket. Több helyi és környékbeli vállalattal is együtt dolgozunk, így bármilyen szakon is tanulnak a diákok, élőben is kipróbálhatják magukat.
Az utóbbi időben egyre többet hallottam, hogy a nyolcadikosok az általános gimnázium helyett inkább valamilyen szakmai képzést választanak maguknak. Véleménye szerint miért indult el ez a tendencia a fiatalok körében?
– Valamikor a gimnáziumok nagyon népszerűek voltak, ez tény. Úgy gondolom, hogy az információs-kommunikációs technológia hozta ezt magával. A mobiltelefonok, a számítógépek megjelenése… A tanulók ebben a világban, a programozás, a webalkalmazások, a különböző fejlesztések világában el tudják képzelni magukat. Az ő világukba már beivódott a virtuális világ, ezért választják ezeket az oktatási profilokat. Emellett mostanában egyre többet hallják azt, hogy a mesterséges intelligencia a jövő.
Az iskola diákjainak többsége tovább tanul vagy inkább azonnal munkába áll az érettségit követően?
– A hároméves képzésen tanulók között is van olyan, aki egyetemre iratkozik, de ők többnyire ott maradnak valamelyik cégnél, amelynél a gyakorlatukat teljesítették, de más vállalatokhoz is átadhatják az önéletrajzukat. Szívesen fogadják őket, sőt, azok a cégek, ahol gyakorlatoztak, fel is kínálják nekik a munkalehetőséget. Az építésztanulókat viszik, mint a cukrot. Őket azonnal ott marasztalják, nincs gondolkodási határidő. Már a gyakorlat során úgy vezetik be őket a szakma rejtelmeibe, hogy ott fognak maradni. Nagyon kevés a szakember, szükség van rájuk. A négyéves szakon tanuló diákok mintegy 60 százaléka, tehát a többségük, tovább tanul valamelyik főiskolán, egyetemen, de olyanok is vannak – főként a CNC-technikusok –, akik elhelyezkednek az érettségi után. Örömmel mondhatom, hogy azok, akik az egyetemet választják, inkább itthon maradnak, itt szereznek diplomát. Úgy látszik, kezd kialakulni ez a szemléletmód, hogy Szerbiában maradjanak, de mi is igyekszünk efelé terelni őket.
Ha ön állna most pályaválasztás előtt, mint általános iskolás, mit választana? Szakiskolát vagy gimnáziumot?
– Ez egy nagyon érdekes kérdés. Egykoron én is itt tanultam Adán a Műszaki Iskolában, gépésztechnikusnak készültem, soha nem szerettem volna azonban az lenni. Célorientált vagyok, így akkor is tudtam, hogy nem szeretnék gépész lenni, de ahhoz, hogy felvegyenek valahova, jó osztályzatok kellenek. Mást szerettem volna csinálni. Végül informatikus lettem, emellett az andragógiát is elvégeztem. Ha most kellene döntenem, szakmát választanék, mivel a szakemberek keresettek. Nem biztos, hogy egyetemet fejeznék be, hanem kizárólag szakember lennék.
Hogyan látja az iskola jövőbeli fejlődését?
– Ami az iskolánk épületét illeti, nagyon sok minden változott, megújultunk. A belső felújítás azonban még várat magára, de mindenképpen tervezünk a jövőben pályázni, a belső nyílászárókat, a padlót, a radiátorokat szeretnénk lecserélni, emellett az iskola fémmegmunkáló tanműhelyét is rekonstruálnánk, a régi gépeket lecserélnénk. Ezt a tavaszig vagy a következő tanévig igyekszünk megvalósítani. Ami az oktatási profilokat illeti, szeretnénk egy piackutatást végezni, hogy mire lenne igény a jövőbeli diákok részéről. Szeretnénk egy hároméves elektrotechnikai szakot indítani, de figyelembe vesszük azt, hogy melyek azok a szakok, amelyek jövőorientáltak, és azokat hitelesítenénk.
Magyar Szó Taxi: Mi hozzuk a híreket!
Nyitókép: Kállai Göblös Nikoletta felvétele
