Tovább gurul a Magyar Szó Taxi. Napilapunk videós beszélgető műsorának harmadik évadában is igyekszünk bemutatni a már ismert arcokat, olyan személyek is azonban az anyósülésre ülnek, akik különféle intézmények, egyesületek, illetve szervezetek dolgozói, és ha nincsenek is mindennap a reflektorfényben, de a háttérben jelentős munkát hajtanak végre. Adásunk minden pénteken 18 órakor jelentkezik a Facebook-oldalunkon, a YouTube-csatornánkon és a Magyar Szó online felületén is, az írott változatot pedig minden alkalommal hétvégi lapszámunkban közöljük.
Ahhoz, hogy egy kisgyermek később is az anyanyelvén tanuljon tovább az általános és középiskolában, elengedhetetlen az anyanyelvű óvodai oktatás. A Magyar Nemzeti Tanács ennek érdekében 2021. július 9-én megalapította a Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézményt. Az óvoda még ugyanebben az évben szeptember 1-jén megnyitotta kapuit a kisgyermekek előtt, 2023. október 9-én pedig elindult a kihelyezett tagozatuk a Hajdújáráshoz tartozó Noszán, épp azon a napon, amikor a Magyar Szó Taxi vendége volt Katona Novák Ágnes, az intézmény igazgatója, így egy örömhírrel a tarsolyunkban indultunk el utunkra. Vele beszélgettünk az óvodában folyó munkáról, a projektoktatásról és az anyanyelvű óvodai oktatás fontosságáról.
– A szabadkai Vackor óvodában már két munkaévet tudhatunk magunk mögött. Öt csoportban dolgozunk: két bölcsődei csoportunk van, amelybe az egy és három év közötti gyermekeket fogadjuk, emellett három óvodai csoportunk is működik, amelyekbe a négyévestől az iskola-előkészítős korosztályú gyerekek járnak. Az idei évet, tehát a 2023/24-es tanévet, 112 gyermekkel kezdtük meg. Emellett egy örömhírrel is szolgálhatunk, ugyanis október 9-én elindult Hajdújárás-Noszán a kihelyezett tagozatunk, egy bölcsődei korosztályú csoport.
Igény volt erre a tagozatra?
– Azon a környéken nem működött ilyen korosztályú csoport. A legközelebbi Palicson volt, az viszont nagyon túlterhelt, nehezen jutnak be a gyermekek a csoportokba, a szülőknek pedig nagy szükségük van az ilyenfajta segítségre, hiszen az édesanyák csak egyéves korig tudnak a gyermekkel lenni, utána újra munkába kell állniuk. A felmérések alapján döntöttünk úgy, és lehetőséget is kaptunk rá, hogy itt nyissunk egy bölcsődei csoportot, ezzel is segítve az itt élő szülők mindennapjait.
Milyen nevelési célokat tűzött ki maga elé az óvoda, amikor megkezdte a működését?
– A magyar szokások átadása az elsődleges célunk, ezenkívül pedig az, hogy egy barátias, családias környezetben nevelkedjenek a gyerekek. Ez az egyik alapelvünk is. Fontos a számunkra, hiszen a szülők ránk bízzák a gyermekeiket, ezért bizalmi kapcsolatot kell kiépíteni velük. Egész nap itt vannak a kicsik, ezért is fontos az együttműködés a családokkal. Emellett igyekszünk bevonni mindenkit az óvoda életébe, és figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermekek minél többet tapasztaljanak, ezáltal pedig minél szélesebb körű oktatásban vegyenek részt. Az óvodai nevelési alapprogram egyik alappillére az, hogy összedolgozzunk a családokkal. Figyeljük a gyermekeket, és az ő érdeklődésükkel összhangban alakítjuk ki az oktatási programot.
Az óvoda kompetenciaalapú programcsomagokat is kínál a gyermekeknek. Ez miben valósul meg? Mit jelent ez pontosan?
– A projektalapú nevelés pont az, amit az előbb említettem. Azt jelenti, hogy a gyermekek érdeklődésének megfelelő témákat dolgozza fel, azokat, amelyek közel állnak hozzájuk. Ezekbe a kerettémákba, ha mondhatjuk így, illesztik be az óvónők azokat a kompetenciákat, amelyeket el kell sajátítaniuk. A különféle tematikus projekteknek köszönhetően talán könnyebben elsajátítják ezeket a képességeket.
Véleménye szerint mi az, ami hozzájárulhat az ő fejlődésükhöz?
– Mindent a tapasztalatok útján próbálunk nekik megtanítani, tehát ahova csak lehet, eljuttatjuk őket. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk az intézményekkel való kapcsolatra is. Itt gondolok arra, hogy múzeumot látogatnak, színházba járnak, de hozzánk is elhozzák a különféle előadásokat. Például volt olyan projekt is, amelynek az volt a neve, hogy süssünk-főzzünk, és ezen belül pékségbe látogattak a gyerekek. Itt élőben is megláthatták, hogyan készül a kenyér, sőt, ők is kipróbálhatták magukat ebben a szakmában: dagasztottak, kiflit formáztak, és sütöttek. Van egy másik programunk is, a Mi leszek, ha nagy leszek? elnevezésű, amelyen belül minden hónapban ellátogat hozzánk egy szakember, aki bemutatja a saját foglalkozását, tehát azt, hogyan dolgozik a fogorvos, a régész, a tanár, ezzel is érdekesebbé tesszük a gyermekek számára a foglalkozásokat.
A Vackor óvoda teljesen magyar nyelvű intézmény. Hogyan biztosítják az anyanyelvápolást a gyermekek számára?
– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy már kisgyermekkorban a saját anyanyelvükön beszéljenek és tanuljanak a gyerekek, hiszen így kötődnek legjobban a környezetükhöz, és így tudják a legjobban kifejezni magukat. Az óvónők a foglalkozásokon meséket, verseket mondanak emellett a napi rutinjuk része, hogy elalvás előtt is mesét olvasnak nekik. Ezenkívül színházi előadásokat nézhetnek meg magyar nyelven.
Véleménye szerint az, hogy magyarul tanulnak az óvodában, mennyire járul hozzá ahhoz, hogy magyarul is folytassák az iskolai tanulmányaikat?
– Az óvodai oktatásnak nagyon fontos szerepe van, mint ahogyan annak is, hogy magyarul tanulnak itt. A gyermek magabiztosabban fejezi ki magát a saját anyanyelvén, könnyebben elsajátítja a szükséges tudást, ami az iskoláskorára szükséges. Lényegesnek tartom, hogyha magyar iskolába készül a gyermek, akkor magyar óvodába is járjon.
Magyar Szó Taxi: Mi hozzuk a híreket!
Nyitókép: Kállai Göblös Nikoletta felvétele
