Szeptember 23-ától kezdve újra robog a Magyar Szó Taxi, napilapunk videós beszélgetős műsora. Minden héten újabb vendéggel jelentkezem, aki beül mellém az anyósülésre, és együtt autózunk, miközben nem mindennapi témákról osztjuk meg egymással gondolatainkat. A teljes beszélgetésről készült videót a Magyar Szó online felületén, a Facebook-oldalunkon és a YouTube-csatornánkon tekinthetik meg, a szerkesztett változatát azonban napilapunkban is elolvashatják.
A kúlai Népkör Magyar Művelődési Egyesület 1868-ban alakult meg. Szakács Sándor, az akkori plébános hozta létre a helyi magyarsággal. A 155. évében lévő egyesület ma a legrégibb Vajdaságban. Goga Zsolt már 14. éve elnöke az egyesületnek, és a vezetőség többi tagjával együtt folyamatosan fejlesztik, szépítik az egyesület székházát, emellett különféle kikapcsolódási lehetőségeket biztosítanak annak a csöppnyi kis magyarságnak, aki még ott él Kúlán. Azonban Zsolt nemcsak a Népkört vezeti évről évre sikerrel, hanem a nagytatájától megörökölt kerékpárszervizt is.
Kicsit mutassuk be a Népkör munkáját. Milyen csoportok működnek a berkein belül?
– Négy tánccsoportunk van, emellett három énekcsoportunk is. Színjátszóink, szavalóink is vannak, valamint kézműves szakcsoportok is. Ez utóbbin belül lehetőség van gyöngyfűzésre, varrásra, rajzolásra, de bőrözni is szoktak a gyerekek. Legutóbb szövőgépeket vettünk az egyesület számára, így erre is taníthatják őket a csoportvezetők. Körülbelül 120 személy van, aki aktívan részt vesz a Népkör életében, ha nem is a mindennapiban, de a heti vagy a havi munkákban igen. Több mint hatvan gyermek jár hozzánk, az óvodától egészen a nyolcadik osztályig, sőt, vannak olyan diákok is, akik bár külföldön tanulnak, de vasárnaponként eljönnek a próbákra. Ők az Ibolya csoport, amelyet hat lány alkot. Jómagam már tizennegyedik éve vagyok a Népkör elnöke. Mögöttem egy nagyon jó csapat áll, nekik és a szoros együttműködésnek köszönhetően nagyon szépen tudjuk vezetni az egyesületet. Meg tudtuk vigyázni a kultúránkat, a hagyományainkat. A szakcsoportvezetők segítségével át tudjuk adni a gyerekeknek azt, amire szükségük lehet ahhoz, hogy még jobban megismerjék a magyar tradíciókat. Emellett az egyesületben bőven van alkalom, hogy hallják a magyar népzenét. Úgy gondolom, hogy ez a hatvan pár gyerek, aki idejár hozzánk, fantasztikus eredmény, ahhoz képest, hogy mennyire csökkent a magyarság létszáma itt Kúlán.
Úgy érzem, hogy fontos szerepet tölt be a helyiek, főleg a magyarok életében a Népkör.
– Igen, ez így van. Nagyjából a lakosságnak csak nyolc-tíz százaléka magyar. A Népkör a helyi magyarság második otthona, hiszen bármi történik, vagy bárkinek problémája van, akkor hozzánk tud csak fordulni, mi pedig igyekszünk mindenben a segítségükre lenni. A falugazdászunk és a falugondnokunk is itt van a székházban. Természetesen a községben is el tudják intézni ezeket a dolgokat, úgy érzem azonban, hogy mi vagyunk számukra a biztos pont.
Ahogyan Ön is említette, tizennegyedik éve a Népkör elnöke. Milyen célokat tűzött ki maga elé anno?
– A szakcsoportok és a gyerekek a legfontosabbak számunkra. Minden elért eredmény a szakcsoportvezetőknek köszönhető. Rengeteg időt áldoznak arra, hogy itt legyenek a gyerekekkel. A célok, amelyeket megvalósítottunk, szerintem hatalmasak, hiszen tíz év alatt felújítottuk a Népkör külső és belső tereit is. Új tetőszerkezetet kapott, a nagytermet is rendbe tettük. Az udvarrészen kialakítottunk egy klubhelyiséget, ahol két biliárdasztal is van, de két pingpongasztal is a gyermekek rendelkezésére áll. A könyvtár felújítása folyamatban van. Amit nagyon fontos kiemelnem, az a Népkör konyhája, amelyet az elmúlt években teljesen megújítottuk. A székház mellett megvásároltunk egy kétszobás házat, ezt összekötöttük a mi épületünkkel, és ebből alakítottuk ki a konyhát. Az idei célok között szerepel, hogy a régi konyhának új szerepet adjunk, és öltözőt csináljunk belőle, hogy a gyerekek onnan tudjanak a színpadra lépni, ott tudjanak elkészülni a fellépésekre. Mindezek mellett vannak még, úgymond, kisebb célok is, mint az asztalok felújítása, a kellékek karbantartása, lecserélése. A rendezvényeinket is igyekszünk fenntartani. Nagy öröm számunkra, hogy az idén tizenhatodik alkalommal rendezzük meg a Hagyományőrző Napunkat. Ez már a maga módján kinőtte magát, hiszen korábban 400-450-en voltunk, ma már átléptük a hatszázat. Ezt a rendezvényt az idén szeptember első szombatján tartjuk majd meg, lenn a gödörben. Mindenki eljöhet, aki szeretne, nagyon sok programmal készülünk. Emellett novemberben megszervezzük a disznótort is, amely már harmadik alkalommal várja az érdeklődőket. Itt egész napos programok szoktak lenni, táncház, foglalkozások, finom falatok, este pedig nem maradhat el a mulatság sem.
Nem mehetünk el amellett, hogy Ön nemcsak a Népkör elnöke, hanem egy igen nagy múltú kerékpárszervizt is vezet. Ez hogyan jött az Ön életébe?
– Nagyon büszke vagyok arra, hogy a nagytatámtól, Ótitól, ezt a szakmát át tudtam venni. Ő tanított meg erre a mesterségre, hogyan kell bánni a vendégekkel. Óti 1948-ban nyitotta meg ezt a kerékpárüzletet Kúlán. Ő maga kishegyesi származású volt, és három éven keresztül kerékpárral járt dolgozni, majd este vissza a családjához. Mesélte, hogy voltak olyan időszakok, amikor a műhely padlóján aludt. Kitartásának köszönhetően lett ismert az üzlet, én pedig állandóan ott voltam Óti lába mellett. Mindig érdekelt a szakma, vonzottak a kis robogók, motorok, biciklik. Már tizenhárom-tizennégy éves koromban ott voltam az üzletben és segítettem, amiben tudtam. Sokszor meg is kért rá Óti, hogy szedjek szét ezt-azt. Néha többet rontottam, mint javítottam, de meg lett a kitartásnak a gyümölcse. Amikor a nagytata már nem bírta tovább, akkor átvettem a műhely vezetését. Az utánpótlás is biztosított, hiszen a kisebbik fiam mellém szegődött, így most már ketten csináljunk a munkát.
Nyitókép: Kállai Göblös Nikoletta felvétele
