2024. szeptember 3., kedd

Nemzeti sorskérdéseink

Előadás a temerini Kertbarátkörben

A Magyarok Világszövetsége 1996-ban vetette föl a Százak Tanácsa magyarországi szervezetének megalakítását. Egy felhívást is megfogalmazott a magyarországi társadalmi szervezetekhez, és fölkérte őket, hogy állítsanak össze egy névsort az elmúlt évek-évtizedek fordulatoktól terhes anyaországi közéletében is tisztán, becsületesen, tisztességben megőrzött nevekből. A névsorok összegzésével született meg a száztagú Százak Tanácsa 1997-ben. Az azóta elhunyt tagok helyébe mindig újakat választottak.

A Százak Tanácsa ez év júliusában kereste meg az MNT Civil Konzultatív Testületét egyebek mellett azzal a szándékkal, hogy egy előadás-sorozat keretében bemutatkozzon a vajdaságiaknak. A konzultatív testület a civil szervezeteket tömörítő Vajdasági Magyar Civil Szövetséget (Cisz-t) jelölte ki a szervezői munka lebonyolítására.
Az előadások  közös címe: Sorskérdéseink. Mindennapjaink, megélt hétköznapjaink egyben a sorsunk, amelyet döntéseinkkel alakítunk. Az előadók saját élettapasztalatukkal, szakmai tudásukkal, hitvallásukkal segítenek abban, hogy hallgatóságuk átgondolhassa azokat a közösségi létezéssel összefüggő kérdéseket, amelyeket a hétköznapi életben sokszor szem elől téveszthetnek, megfosztva ezzel magukat is a nemzeti közösséghez tartozás élményétől.

A tervezett hat előadásból az elsőre Szabadkán került sor szeptember végén. A további előadások szervezésekor azonban kiderült, hogy hiába vannak százan, mégsem tudnak mindegyik eseményre eljutni, így Zentán is és Muzslyán is a Cisz által szervezett előadókkal folyt le a rendezvény.

Temerinben szépszámú érdeklődő előtt a Nemzeti sorskérdéseink című előadást a Kertbarátkör közreműködésével a kertészlakban tartották meg. Előadók voltak: dr. Márai Géza (agrármérnök, egyetemi docens), kinek témája a nemzeti sorskérdéseink taglalása volt, továbbá ft. dr. Harmath Károly OFM (ferences pap, egyházi cikkíró, szerkesztő, műfordító), aki a délvidéki egyházak az anyanyelv és a nemzeti öntudat megőrzéséhez való hozzájárulásáról (1920-tól napjainkig) értekezett, valamint Foltán László (olimpiai bajnok, kenus), aki ugyancsak nemzeti sorskérdéseinkkel foglalkozott.