Életre kelt régi mesterségek Temerinben

Huszadik alkalommal tartotta meg a hétvégén az Ifjúsági Etno Tábort Temerinben a Vajdasági Magyar Ifjúsági Központ (VMIK). A tábor ideje alatt régi mesterségeket próbálhattak ki a résztvevők. Az idén újdonságként szerepelt a hímzés, illetve a horgolás, de csuhéfonás, agyagozás, ékszerkészítés, nemezelés és kosárfonás is várta az alkotni vágyó fiatalokat. Mi megkérdeztük a táborozókat, szoktak-e kézműveskedni, milyen régi mesterségekbe kóstoltak már bele, illetve miért tartják fontosnak hagyományaink ápolását?

Lukács Sára: – Gyerekkoromban nem voltam túl türelmes típus, olyan, aki sokáig tudott a fenekén ülni. Így a kézműveskedések is nehezemre estek. Ha bele is fogtam valamibe, az csak rövid ideig tartott. Most nemrégiben, a nyár végén jött egy ötlet, hogy a hímzés egy olyan aktivitás, amely segítségével nagyon sok szép dolgot lehet létrehozni, például egy nadrágot is ki lehet egy kicsit hímezni, vagy egy vászonszatyrot, ami feldobja és egyedivé teszi. Ezért gondoltam, hogy megtanulom. A hímzéshez nem kell sok minden, és akár napi fél órába is belefér. Azt gondolom, a hagyományaink ápolása azért is fontos, mert ki tud zökkenteni bennünket a szürke hétköznapokból. Megismerkedhetünk általuk azokkal a dolgokkal, amelyek régen értelmet adtak az emberek életének, beleérezhetünk abba, hogy régen mivel foglalták el magukat az emberek.

Süle Flóra: – Nagyjából 7-8 éve kerámiázok, de más kézműves dolgok is érdekelnek. Szoktam kötni, illetve nemrégiben a gyertyaöntést kezdtem el tanulni. Számomra a kézműveskedés leginkább kikapcsolódás, de azt gondolom, nagyon fontos az is, hogy a hagyományainkat is megőrizzük.

Erdélyi Lenke: – Otthon autodidakta módon megtanultam hímezni. Szabadidőmben vászontáskákra hímzek, illetve dísztárgyakra és hétköznapi dolgokra, amelyeket használok. Szeretek új dolgokat kipróbálni, így a táborban csuhéból fonok egy kis kosarat. Azt gondolom, hogy a hagyományaink a gyökereinkhez visznek vissza minket. Manapság már nem szoktuk emlegetni, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk, és ebben a bizonytalanságban jó belekapaszkodni eredetünkbe, ebbe a kis gyökérbe.