Új leletekre bukkantak a temerini Szécsen-kastély homlokzatának felújításakor, így kitolhatják a munkálatok elvégzésének határidejét – tudtuk meg a minap Vladimir Kubettől, a községi tanács településrendezési, területrendezési és ökológiai tárcájával megbízott tagjától. A műemlékvédelem alatt álló épület felújítása folyamán ugyanis olyan feltárásokra bukkantak az épület szerkezetét és építési fázisait illetően, amelyek révén feltárhatóvá válik a története és a tervező kiléte is.
A kastélyról az eddig annyit lehetett tudni, hogy a 18. század végén, a 19. század elején építette gróf Szécsen Sándor, a forradalom évei felperzselték, és legutóbb az 1900-as évek elején újították fel. Mára igencsak elhasználódott az épület, amelyben jelenleg a Lukijan Mušicki szakközépiskola működik. A felújításhoz szükséges dokumentációt már évek óta gyűjti a községi vezetés – mondta a tanácstag, aki az építőművészet doktoraként az újvidéki Művészeti Akadémia professzora is.
– A városrendezési tervezet kidolgozásakor megalapoztuk a fejlesztések lehetőségét, az urbanisztikai tervezetben viszont előirányoztuk azt is, hogy a jövőben más tartalmakkal lehessen megtölteni az épületet. A szakközépiskolát ugyanis áthelyeznénk egy új épületbe: az erre vonatkozó ötletterv kidolgozása is folyamatban van. Az új iskolaépület megvalósítását követően a Szécsen-kastélyt teljesen új tartalmakkal töltenék meg: a földszintet kulturális célokra használnák, az emeleten pedig közigazgatási szolgálatok működnének és tanácstermeket hoznának létre – mutatott rá a tervek által biztosított többfunkciós lehetőségre a szakember.
A kidolgozott terveknek és a jól előkészített projektnek köszönhetően a temerini Szécsen-kastély bekerült azon 14 épület közé, amelyet a Szerbia kastélyai elnevezésű program keretében újítanak fel. Ezáltal pedig megteremtődtek a feltételek a műemlékvédelem alatt álló épület felújítására – mutatott rá a megfelelően előkészített projektek jelentőségére a tanácstag.
– Az önkormányzat a teljes rekonstrukció tervezetének kidolgozására tavaly kapott támogatást a kulturális minisztériumtól: ebben előirányozták az egész épület külső és belső felújítását. A külső borítás rekonstrukciója több mint 40 millió dinárba kerül, és fázisokban valósul meg. Az idén a homlokzat felújítására pályázott a községi vezetés: a kulturális minisztérium a jelenleg folyó munkálatokat 16,8 millió dinárral támogatta, az önkormányzat pedig 1,3 millió dinárral járult hozzá. A községi vezetés ugyanakkor további 900 ezer dinárt különített el a közös büdzséből a szakmai felügyeletre és a konzerválási folyamatok ellenőrzésére – mondta Kubet.
A rekonstrukció a Műemlékvédelmi Intézet vezetésével történik, a közbeszerzési eljárásnál tehát külön szakmai követelményeknek kellett megfelelniük a kivitelezőknek. A szakmai hozzáértés már a vakolat megbontásakor bebizonyosodott: olyan építészeti elemek kerültek ugyanis napvilágra, amelyek megerősíthetik a tervező kilétét, és az épület homályos történetét is felfedhetik – mondta Döme Szabolcs műépítész.
A kőkeretes ajtó, amely feltárhatja az épület történetét és megerősítheti a tervező kilétét is (Fotó: Tóth D. Lívia)
– Eddig csak feltételeztük, hogy a temerini Szécsen-kastély tervei a Duna–Tisza–Duna-csatorna tervezésével megbízott Kis József építész nevéhez köthetők. Ezt a későbbiekben elvetették a történészek, ám a most felfedett leletek mégis megerősítik. A felújítás folyamán elvégzett elemzések ugyanis rámutatnak arra, hogy a kastély először mégis földszintes lehetett, a ma ismert méretektől valamennyivel nagyobb ablakokkal és ajtókkal. Az utcafronton levő erkély alatti ablak körül viszont egy kőkeretes ajtó vonalai rajzolódtak ki a vakolat megbontásakor: ez szintén Kis József építész tervezését támasztja alá – mondta a temerini önkormányzat építkezési osztályának ügyintézője.
Hozzátette: egyre nagyobb bizonyságot nyer, hogy a kastély emeleti részét a forradalomban felégetett földszint maradványaira építették, már német stílusban, boltíves ablakokkal. A jelenlegi kinézetét az 1900-as évek elején kapta meg, és a felújításokra vonatkozó projekt is a neobarokk és a neoklasszicista stílus keverékét őrizné meg. A kőkeretes ajtó felbukkanása azonban új fénybe helyezte a munkálatokat: jelenleg arról folynak az egyeztetések, hogy a valamikori főajtó körül lévő kőkeretet milyen módon őrizzék meg az utókornak.
A homlokzat felújítására eredetileg 60 napot kaptak a kivitelezők, az új leletek azonban új intézkedéseket követelnek. Így valószínű, hogy szerződésmódosítással további befektetésekre lesz szükség ahhoz, hogy a feltárt kőkeretek is megmutatkozzanak – tudtuk meg a községi vezetéstől. Hozzátették: ezzel magasabb szintű műemlékvédelmi besorolást is kiérdemelhet a temerini magyarok öröksége.
Nyitókép: A munkálatok a Műemlékvédelmi Intézet vezetésével zajlanak (Fotó: Tóth D. Lívia)
