Kettős ünnep volt szombaton Temerinben. Az Ifjúsági Otthonban megtartott, a Táncház Napja alkalmából megszervezett rendezvényen megemlékeztek a fél évszázados táncházmozgalomról, ugyanakkor arról is, hogy a vajdasági táncházmozgalom – közel negyven évvel ezelőtt – éppen Temerinből indult.
Az esemény a tájházban egy tanácskozással kezdődött, ahol a táncház- és néptáncmogalom képviselői, egykori és jelenlegi szervezők áttekintették a vajdasági táncházmozgalom múltját, de leginkább azt vitatták meg, milyen irányt vegyen a jövőben, ugyanis a jelenéről sajnos igen keveset lehet beszélni.
Szabó Gabriella a kezdetektől oszlopos tagja volt a temerini táncházak szervezőgárdájának. Véleménye szerint a táncházaknak ma is, mint egykor, a zenehallgatás és a tánc lehetőségén kívül valami plusz tartalmat is nyújtania kell.
– A táncház nem csak az a hely, ahol a néptáncosok és népzenészek jönnek össze, hanem esetleg a mozgalomhoz közvetlenül nem kapcsolódó érdeklődők is megtalálhatják a szórakozásukat. Mindeközben hozzájuk is közelebb kerül ez a világ, tudunk beszélgetni, vagy csak nézni, a fiatalok hogyan táncolnak. Így működtek a temerini táncházak valamikor is, és ezt volna jó visszahozni a jelenbe – mondta Szabó Gabriella.
Szűcs Sándor, aki a vajdasági táncházmozgalom terén jelentős munkát végzett a Hívogató és a Batyu együttes tagjaként, jelenleg Magyarországon, a Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesületben tevékenykedik, innen is szemmel tartva és segítve a vajdasági táncházmozgalmi törekvéseket. Ő úgy gondolja, kár a múlt felé fordulni. Inkább alulról építkezve, újabb ötletekkel és energiákkal kell továbbvinni ezt a mozgalmat.
– A táncház nem csupán zene, tánc és jó hangulat, hanem életszemlélet is. Amiben ilyen vonatkozásban is más a határon túli közeg a magyarországihoz képest, hogy sokkal nagyobb a megmaradás iránti vágya. Elsősorban a kis közösségeket fontos kiépíteni és aktivizálni, ezáltal válhatnának a nagyobb táncháztalálkozók valódi ünneppé – tette hozzá Szűcs Sándor.
A tanácskozással párhuzamosan már délután megkezdődtek a kézműves foglalkozások, majd 17.30-kor gyermektáncházat tartottak az Ifjúsági Otthonban. Miközben Csonka Ferenc és zenekara a kicsiknek húzta a talpalávalót, ráhangolódhatott arra a valóban színvonalas koncertre, mely közreműködő zenészek társaságában 19.30-kor kezdődött.
Az első vajdasági táncháznak is otthont adó Ifjúsági Otthonban késő éjszakába nyúlt a program, a koncert után felnőtt táncházzal koronázták meg az ünnepet.