Topolya Község Múzeuma csakúgy, mint 2009 óta minden évben, az idén is csatlakozik az országszerte megrendezésre kerülő Múzeumok Éjszakájához.
A Szerbiában tizenharmadik alkalommal megszervezett esemény lényege, hogy a múzeumok legalább egy kis időre nagyobb publicitást kapjanak. Topolyán ezúttal rendkívüli programra van kilátás, amelynek központi szereplője az orvos, tűzoltó dr. Hadzsy János lesz. A részletekről Gazsó Hargita, a múzeum vezetője és Radaković Marina régész beszélt lapunknak.
– Már korábban is volt egy olyan tervünk, hogy létrehozzunk egy nagyobb volumenű Hadzsy-kiállítást, ugyanis 2015-ben, a múzeumban lévő Hadzsy-emlékszobában felújítottunk egy részt, amikor a Topolyai Önkéntes Tűzoltó Egyesülettől kölcsönkaptunk több olyan tárgyat, ami Hadzsyhoz is köthető, hisz azt is tudni kell, ő volt az, aki megalapította ezt az egyesületet. Ez volt az első momentum, de igazából egy ennél nagyobb lélegzetvételű kiállítást szerettünk volna. Az idén az adta az apropóját ennek a kiállításnak, hogy ebben az évben ünnepeljük Hadzsy születésének 165. évfordulóját. Azért éppen a Múzeumok Éjszakáján szervezzük meg ezt a tárlatot, mert ilyenkor a mi múzeumunk is nagyobb publicitást kap, és az intézményünk felkerül a nocmuzeja.rs oldalra, és mindenki láthatja, mi történik itt Topolyán. Emellett ez egy remek alkalom arra is, hogy a topolyaiak és a környéken élők egy kicsit többet megtudjanak Hadzsyról, hisz sokan nem tudják, hogy országgyűlési képviselő is volt, mocsarakat csapoltatott le, artézi kutakat fúratott, tehát olyan intézkedéseket foganatosított, amivel kizárta például a járványok terjedésének lehetőségét. Haladó gondolkodású ember volt – nyilatkozta Gazsó, majd hozzátette:
– Azért is fontos számunkra ez a kiállítás, mivel a szervezésbe bekapcsolódott a szentesi Koszta József Múzeum, velük már több éve szoros kapcsolatot ápolunk. Itt kell elmondanunk, hogy dr. Hadzsy János szentesi születésű, és az a tervünk, hogy a kiállítást ezt követően Szentesen is bemutatjuk.
A múzeum munkatársai azt is elárulták, hogy a polihisztor életének bemutatása mellett, a családját is ismertetik, nemcsak a felmenőit, hanem a leszármazottait is, a fiát és az unokáját, akikből szintén orvosok lettek. A családfát Vass Károly kutatta ki. A rendezvény nemcsak a múzeumban fog zajlani, ugyanis a program részét képezi egy emléktúra is, amelynek résztvevői Hadzsy nyomába eredhetnek. Az első megálló a szobornál lesz, a következő a nyugati temetőben lévő sírjánál, utána kinyitják az egykori Hadzsy-házat, ahol tárlatvezetés is lesz.
Ami az alig ötvenkét évet megélt dr. Hadzsy János emlékét illeti, elmondhatjuk, hogy a topolyai egészségház viseli a nevét, és sokan ismerik a Telcs Ede által készített mellszobrát is. A szobrot 1908-ban állították fel az egykori Hadzsy-ház mellett, az 1970-es években áthelyezték a régi egészségház épületéhez, majd innen került a jelenlegi helyére. A szobrot közadakozásból készítették el, ami azért érdekes, mert harminc évvel korábban a lakosság nem volt hajlandó pénzt adni ahhoz, hogy megalapítsa az önkéntes tűzoltó-egyesületet. Állítólag időkapszulát is elhelyeztek a szobor talapzatában.
A múzeum munkatársai azt is elárulták, hogy olyan információkhoz is hozzájutottak, hogy dr. Hadzsy rendelte el szőlők telepítését, viszont abban az időben államilag szabályozták azt, hogy hova telepíthetnek szőlőt. Az orvos nem esett kétségbe, a bácsfeketehegyiek példáját követve dinnyeföldként regisztrálták a parcellákat, ahol azonban szőlőt termesztettek. Ennek természetesen egészségügyi okai voltak, hisz ismert a bor antibakteriális hatása. Emellett azt is tudjuk, hogy nagy vadász volt, állítólag páviánt is tartott otthon.
További érdekesség, hogy a Hadzsy-család tagjai, mielőtt kilakoltatták volna őket, egy fényképsorozatot készítettek, és ezek a képek megmutatják, hogyan nézett ki a házuk belülről, és szombaton mutatkozik először alkalom arra, hogy a nagyközönség is megtekintse a fotókat.
