A Topolya melletti Truzsinszki-tanyán, az őshonos állatok farmján az elmúlt hétvégén tizedik alkalommal tartották meg a szarvasmarha-tenyésztők napját.
Fotó: Benedek Miklós
A program az előző évektől eltérő forgatókönyv szerint zajlott, ugyanis a részét képező szakmai tanácskozás helyszíne megváltozott, így az az 50-60 termelő, akit érdekelnek a szarvasmarha-tenyésztés újdonságai, hírei, a topolyai községi képviselő-testület tanácstermében értekezett. A tanácskozás Az ökológiai állattartás lehetőségei és kihívásai az európai uniós felzárkózás folyamatában címet viselte. A program a társszervező Džon Nezbit Egyetem Bioélelmiszer-termelő Karának dékánja, Könyves Tibor és Truzsinszki Szabolcs köszöntőszavaival kezdődött Őket Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdasági‚ Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság segédtitkára követte, majd elkezdődött a tanácskozás, amelyen Branislav Mišević, a Džon Nesbit Egyetem prodékánja elnökölt. Először Srđan Stojanović, a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium munkatársa tartott előadást, amelyen az uniós IPARD programmal és a nemzeti vidékfejlesztési programmal ismertette meg a hallgatóságát. A második előadó Beck Zoltán építészmérnök volt, ő az új farmok létesítésének urbanisztikai paramétereivel foglalkozott, különös tekintettel az állatállomány nagyságára és az erre vonatkozó törvényekre. Őt Lengyel László, a budapesti Szent István Egyetem Zentai levelező tagozatának munkatársa követte, aki a takarmányborsónak az állatok takarmányozásában játszott szerepéről tartott előadást. Mint mondta, az ENSZ a 2016-os évet a hüvelyesek évévé nyilvánította, és nemzetközi szinten is igyekeznek minél több ide tartozó növényt bevonni a növényi és állati táplálkozásba, hisz az egyik legnagyobb fehérjeforrás, a szója nagy mennyiségű káros anyagot tartalmaz. Az utóbbi időben vidékünkön is megnőtt a takarmányborsó termőterülete, és felhasználják zöldtakarmányként (általában búzával, árpával keverve), ritkán szénaként, de a legalkalmasabb szenázsként, illetve szilázsként (például kukoricával keverve) hasznosítani, ugyanakkor a száraz magja is megfelel takarmányozásra, hisz fehérjetartalma 20–25 százalék körül mozog. A következő előadó Predrag Ivančević, a topolyai Mezőgazdasági Szakszolgálat munkatársa volt, aki a mezőgazdasági biogázt előállító létesítményekről értekezett, ezek azonban költséges mivoltuk miatt nem terjedtek el széles körben. A topolyai szakszolgálat szakembere Dragan Kljajić is, aki a legelők meliorizációjáról beszélt, amelyet egy tartományi program keretében végeztek el községünk kevés (alig 131 hektár) legelőjén. Az utolsó előadó Horváth József, a Szabadkai Állategészségügyi Intézet állatorvosa volt, ő a szarvasmarhák egészségügyi állapotának ellenőrzéséről beszélt, és a fertőző betegségek mellett kitért a helytelen takarmányozás következtében kialakult rendellenességekre is. Végezetül az Agrotech Kft. képviselője, Mengyán Szabolcs ismertette a cég újdonságait. A vendégek ezt követően vonultak a Truzsinszki-szállásra, ahol ezúttal, a múlt évhez hasonlóan, szürkemarha-pörköltfőző versenyt szerveztek. A második ilyen jellegű megmérettetésen 43 csapat vett részt, és a zsűri döntése értelmében a legjobb pörköltet a Pannónia Vadászegyesület készítette el, második lett a topolyai Termelők Egyesülete, harmadik pedig a Pozsár Szépségszalon csapata. A rendezvényen fellépett a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ Cirkalom tánccsoportja és a Csalóka zenekar.
