A topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár padlástermében kedden este nyílt meg az újvidéki fotóművész, Antal Szilárd Épületem tetőjéről című fényképkiállítása.
A rendezvény alaphangulatát a topolyai Alapfokú Zeneiskola ötödéves tanulója, Győri László gitárjátéka emelte, majd Náray Éva, a könyvtár igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Dezső János, a belgrádi Collegium Hungaricum igazgatója alkalmi szövegében elmondta, hogy egykor ő is „tetőlakó” volt, és a tetők az antennákból készült köpőcsöveket, a szurokszagot, a guanót, a mérkőzések nézését juttatják eszébe. A képeken a bódulatból nem sokat látni, inkább kiábrándítanak, kiüresedett világunk hű lenyomatai, amelyek azt bizonyítják, hogy a tehetséges ember mindenből építkezni tud, még a sivárságból, a szürkeségből is – mondta Dezső. Antal Szilárd életében fontos helyszín a Skojevska utcában lévő épület tetője, ugyanis, mint mondta, a városi gyereknek is szabadságra van szüksége, és egy olyan helyre, ahol egyedül tud lenni. Ilyen szempontból tetőt birtokolni sajátos privilégium, amihez nem árt jóban lenni a lakótanács elnökével, vagy mint ahogy Antal is tette, a legfelső emeleten lakni. A tetőt, ahonnan a fotók készültek, kizárólag a fotóművész használta, oázis volt a számára, amely olvasásra, tanulásra is ideális helyszín. A képeken a tetők, a kémények, az antennák szürkesége jelenik meg, és ezekben legtöbben csak a problémát látják, a fényképész pedig időnként úgy érzi, hogy vissza kell térnie, hogy valami esztétikumot ragadjon ki belőle. Antal Szilárd fényképei analóg technikával készültek, szerinte csak így tud a fotós teljes alázattal viseltetni a kép iránt, szemben a digitális technikával, amely a kvantitásról szól. A megnyitó rendhagyó módon több mint egy órán át tartott, a kiállított tizenöt kép több nézőben is emlékeket idézett fel, amelyek nemcsak Újvidékhez, hanem a televíziózás történetéhez, sőt a szocializmushoz is kötődtek.