A topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület 2008-ban kezdte el Gyöngybagoly programját, amelyet egy magyarországi és angliai csoport vendégeskedése előzött meg, akikkel számba vették az első példányokat.
Fotó: Benedek Miklós
Az azóta eltelt időszakban a program keretén belül nemcsak Topolya község területén, hanem más vele határos községekben is helyeztek el költőládákat, amelyekkel igyekeznek minél jobb feltételeket biztosítani ezen ritka madarak szaporodásához, ugyanakkor ezzel megkönnyítik a populáció vizsgálatát is, mivel a fiókákat már fiatalon számba tudják venni és meg tudják gyűrűzni. A gyűrűzés és a költőládák átvizsgálása minden évben július elején történik meg.
– Vidékünkön a gyöngybagoly sötét mellű alfaja, a Tyto Alba guttata él. Vajdaságban ritka madárnak számít, amely fokozottan védett, egy-egy példány természetvédelmi értéke 250 000 dinár. Tipikus épületlakó fajról van szó, tehát templomok padlásait, régi használaton kívüli raktárépületeket, régi birtokok épületeit előszeretettel veszik birtokukba a gyöngybaglyok; az ilyen helyeket a programunkban is számon tartjuk. Sok esetben az a baj, hogy a padlások nem megfelelőek, és a gyöngybaglyok nem tudnak megtelepedni, ezért költőládákat helyezünk ki, így segítjük a megtelepedésüket. Ráadásul úgy helyezzük el azokat, hogy a nyestek se tudjanak hozzáférni. A területek bejárásakor azokat a helyeket választjuk ki, ahol megfigyelhető a gyöngybaglyok ürüléke, köpete és kivedlett tolla. Azt is tudni kell, hogy a gyöngybaglyok hűek a költőhelyeikhez, így ha két évig ugyanoda rakják a tojásaikat, akkor minden valószínűség szerint életük végéig oda fognak tojni – tudtuk meg Sihelnik Józseftől, az Arcus szakemberétől. Azt is megtudtuk, hogy a gyöngybaglyok szaporodása igen nagyban függ a rendelkezésre álló táplálék mennyiségétől, így a 2014-es évben, amikor rágcsáló gradációt jegyeztek fel, 6-8 fióka is volt egy-egy fészekben, viszont az idei évben jóval kevesebb rágcsáló van, így csupán 2-3 fiókára lehet számítani.
Az Arcusnak jelenleg 19 kihelyezett költőládája van, a korábbi években kihelyezett ládákban van, vagy már volt költés, így a programnak köszönhetően minden évben stabil költés van Bajsán, Zentagunarason, Oromon. A baglyok költési idejét befolyásolja a tél is, így a gyengébb tél miatt az idén hamarabb költöttek, ami meg is látszik, hisz már igen jól fejlett fiókák találhatók a ládákban, így a minapi, nyilvánosnak is mondható gyűrűzésen, már igen szép példányokat is láthattunk. A munka körülbelül egy hétig tart, és ez alatt az idő alatt az egyesület aktivistái minden költőládát átvizsgálnak.
