A közelmúltban névváltoztatáson átesett John Naisbitt Egyetem (korábban Megatrend Egyetem) topolyai Bioélelmiszer-termelő Karán a 2016/2017-es tanévben is az eddigiekhez hasonlóan három szinten folyik az oktatás.
Fotó: Benedek Miklós
Lapunk kérésére Könyves Tibor, a kar docense elmondta, az akkreditációjuk szerint az idén is nyolcvan elsőéves felvételére van lehetőségük, de ezt a számot minden bizonnyal nem tudják elérni, aminek legfőbb oka a más intézmények esetében is tapasztalt pénztelenség, elvándorlás. Könyves elmondta, hogy a tandíj továbbra is ezer euró egy évre, míg az oktatás első éve továbbra is ingyenes, a jelentkezőknek csak az iratkozást, a vizsgákat és más járulékokat kell fizetniük. A jelentkezés jelenleg is folyik, és még októberben is várják a jövendőbeli hallgatóik jelentkezését. Alapfokon egy négyéves képzést követően általános mezőgazdasági mérnök képesítést kapnak a hallgatók.
– A mester- és doktori képzésre tavaly kaptuk meg immár harmadik alkalommal az akkreditációt, és ezekre most jelentettük meg a pályázatunkat. Az iratkozás november közepéig tart, hiszen sok diákunk most diplomázik, és az abszolvensi idő megnyújtásával lehetőséget adunk nekik, hogy idejében folytathassák tanulmányaikat. A mesterképzés esetében, amely egy évig tart, van növénytermesztési és állattenyésztési szakirány, míg a doktori iskolában természetesen még több téma közül választhatnak a hallgatók – mondta Könyves, majd arról is szót ejtett, hogy a hatályban lévő oktatási törvény szerint a náluk megszerzett mesterfokú diploma egyenértékű az állami egyetemeken megszerzett szakosított akadémiai képzésű diplomával.
Hallgatóik milyen arányban fejezik be az egyetemet, illetve hányan maradnak a szakmában?
A Bioélelmiszer-termelő Kar épülete (Benedek Miklós felvétele)
– A végzősök száma folyamatosan változik, a beiratkozók számának függvényében. A statisztikák alapján elmondhatjuk, hogy a hallgatóinknak körülbelül a fele elvégzi az egyetemet. Ez soktényezős dolog, nem csak az egyetemtől függ. Természetesen a tanárok felkészültsége, az egyetem lehetőségei is nagyban hozzájárulnak, viszont legnagyobb százalékban a hallgatókon áll, hogy mennyire eltökéltek abban, hogy diplomát szerezzenek. Mindig hangsúlyozzuk, hogy visszavárjuk a volt hallgatóinkat; és ezzel sokan élnek is, egyrészt továbbképzik magukat, de nagyon sokszor tanácsért fordulnak hozzánk, ajánlólevelet kérnek, éppen emiatt vezettük be azt a rendszert, hogy évente egyszer küldünk egy kérdőívet a volt hallgatóinknak, és a kapott válaszokból tudjuk, hogy mi történik velük. Azt tudom mondani, hogy akik már az egyetemi éveik alatt is saját gazdaságukban tevékenykedtek, azok szinte száz százalékban a szakmában maradnak; akik mint munkavállalók helyezkednek el az agráriumban, azok között nagyobb a szórás, illetve jóval nagyobb számban morzsolódnak le a szakmából, profilváltással is találkozhatunk, ami nem rossz, hisz egyetemünk nemcsak azt tanítja, hogy a mezőgazdaság szakosított műveleteit hogyan kell elvégezni, hanem az élet iskolája is, munkamódszert, problémamegoldást tanít.
Az egyetemük az eddigiek során is több nemzetközi projektben vett részt. Ez megmarad a jövőben is?
– A projektek tekintetében bizakodók vagyunk, mert újabbnál újabb, határokon átnyúló, európai uniós és más projektlehetőségek nyílnak. Ilyen téren az egyetemünk igen aktív, tanáraink állandó résztvevői valamely tudományos, kutatói, oktatási projektumnak. A közelmúltban belgrádi székhellyel egy mezőgazdasági projektközpont létesült, amely megkönnyíti számunkra a pályázást, és reméljük, hogy ennek hatására előremozdulás lesz tapasztalható. Nagyon fontos, hogy tanáraink részt vegyenek külföldi projektekben, hisz olyan fejlett országokba látogathatnak el, ahol fejlett a mezőgazdasági és ökológiai gazdálkodás, és ennek a termelési formának igen komoly piaca is van.
