A Cantus Firmus reneszánsz kori zenei kifejezés, jelentése szilárd ének, dallam. A zenei lexikonok meghatározása szerint a 12–16. századi vokális zenében az ellenpont kiemelt jelentőségű szólama. Az a fődallam, amelyet a többi szólam alárendelt helyzetben vesz körül. 2016 ősze óta ezt a nevet viseli a topolyai kamarakórus. A január negyedikei telt házas, nagy sikert aratott koncert után kértük fel Krvavac Draganát, a Cantus Firmus vezetőjét, mutassa be a kórust:
A Cantus Firmus kamarakórus (Benedek Miklós felvétele)
– A kamarakórus körülbelül egy évvel ezelőtt alakult meg, amikor azt a feladatot kaptuk, hogy készítsünk egy ünnepi produkciót a helybeli Alapfokú Zeneiskola fennállásának ötvenedik évfordulójára. Akkor ezt nem vettük túl komolyan, de ahogy minél többet énekeltünk és gyakoroltunk, rájöttünk, hogy jólesik ez a légkör, amiben dolgozunk, illetve az éneklés is. Az első fellépésünk után megértettük, hogy nem szabad megállnunk, kiválasztottuk a következő dalokat, és tovább dolgoztunk. A nyári szünidő alatt is sokat gyakoroltunk. Az újévi koncertünkre október óta készültünk. Kórusunk tagjai mind a zeneiskola tanárai, és éppen ezért döntöttünk úgy, hogy egy kicsit eljátszadozunk a Cantus Firmus szakkifejezéssel, aminek a mi esetünkben más jelentése is van, hisz egy vállalatban dolgozunk. Másrészt akkor leszünk igazán büszkék erre a névre, ha mi is olyan szilárdak és állandóak leszünk, mint ahogy azt a latin kifejezés jelöli. A kórus tagjai név szerint Gábor Zoltán (bariton), Hardi Klemm Katalin, Gábor Hella és Szenti Áron (tenor), Mandić Tamara, Tóth Diósi Arabella és Szűcs Budai Klára (alt), Jovanović Csilla és Pavlović Milana (szoprán).
Mindannyian tanárok a zeneiskolában. Van arra lehetőség, hogy valaki a tanulóik közül bekerüljön a kórusba?
– Nagyon jó kérdés, és tetszik az ötlet, mivel a tanulóink is meghallgatják a fellépéseinket, és példát kell nekik mutatnunk. Amennyiben valamelyikük kedvet kap hozzá, talán teszünk egy kis engedményt. Egyelőre így működünk, csapatban. Ennek gyakorlati okai vannak, ugyanis mi már rendelkezünk némi tapasztalattal a kórusban való éneklés terén, éppen ezért felgyorsítva dolgozunk, egy-egy új dal betanulásához elegendő négy-öt próba.
Ki állítja össze a repertoárt?
– Mindannyiunknak vannak korábbi tapasztalatai a kórusban való éneklés terén, közösen döntünk, hogy mely alkalomra melyik dalokat készítsük el. Úgy érzem, hogy jól együttműködünk, és élvezzük már a program összeállítását is.
nVárosunknak nincs igazi koncertterme, éppen ezért érdekelne, mely termeknek van a legjobb hangzása?
– Topolyán nagyon jó akusztikája van a Községi Múzeumnak, a Jézus Szíve templomnak és a Nikola Tesla Általános Iskola csarnokának.
Hol találkozhatunk legközelebb a kórussal?
– Reménykedem abban, hogy egy hónapon belül megismételhetjük az újévi koncertünket. Ami biztos, hogy március 17-én a Művelődési Házban lesz fellépésünk a Zenei napok keretében, addig lesz időnk, hogy kibővítsük a repertoárunkat.
A koncert után Gábor Zoltán, a zeneiskola énektanára is nyilatkozott lapunknak:
– Hivatalosan 1997 óta énekelek. Szólóénekesként fejeztem be az akadémiát. Mivel éneket tanítok a topolyai és a zentai zeneiskolában, magától értetődő volt, hogy én is beszállok a kórus munkájába. Én baritonista vagyok, amely, ugye, a középfekvésű férfihang.
Mennyiben más kórusban énekelni, mint szólóban?
– Olyan szinten teljesen más, hogy itt nem arra kell figyelni, hogy akkor csinálom, amikor mondják, hanem akkor és úgy csinálom, ahogy mondják. Korábban én is vezettem kórusokat, és ott az ember megszokja azt, hogy felemeli a kezét, és ugyanabban a pillanatban vesznek a tagok levegőt, itt értelemszerűen ugyanezt elvárja a kollegina. Itt nem az a lényeg, hogy kinek milyen hangja van, hanem hogy azt a kicsi hangot, amije van, azt milyen pontosan tudja az adott pillanatban tálalni, és ezt szólistaként nem is olyan könnyű megtenni – nyilatkozta Gábor Zoltán.
