A bácskossuthfalvi Német Klaudiót akkor ismerhették meg lapunk olvasói, amikor a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtárban bemutatkoztak a helybeli gimnázium azon fiatal kutatói, akik különböző diákköri konferenciákon sikereket értek el.
Német Klaudió a könyvbemutatón (Benedek Miklós felvétele)
Klaudió a dolgozataiban szülőfaluja múltjának egy-egy szegmensét mutatta be, kutatta ki. A közelmúltban jelent meg a Makacs moroviciak című kötet, amely a mindössze tizennyolc éves kutató eddigi kutatásainak eredményeit gyűjti össze egy kiadványban. A könyv a Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület és a bácskossuthfalvi Monográfia Helytörténeti Egyesület gondozásában látott napvilágot. A kötetet az elmúlt hétvégén Topolyán, a Községi Múzeumban mutatták be, nagy számú érdeklődő jelenléte mellett.
A rendezvény elején Radaković Marina, a múzeum munkatársa köszöntötte az egybegyűlteket, majd Dudás Kata éneke és Hodik Annabella szavalata vezette fel a könyvbemutatót. Ezt követően Tomik Nimród, a VMHE elnöke, a könyv recenzense szólt a közönséghez. Elmondta, hogy egy évig Klaudió történelemtanára volt, és ez idő alatt megtapasztalta, hogy diákja szorgalmas, tud kérdezni, és képes meglátni az összefüggéseket. A könyv megszületését az is nagyban segítette, hogy Bácskossuthfalván neves helytörténészek egyengették a fiatal kutató útját: Besnyi Károly, Papp László, Gulyás László. Tomik néhány jó tanáccsal is ellátta Klaudiót, mondván, hogy a könyv megjelenése után nem szabad hátradőlni, hanem továbbra is erősen kell dolgozni, és készülni az egyetemi felvételire.
A következő felszólaló Klaudió barátja, a szintén kutató Fehér Krisztián volt, aki a Makacs moroviciak fülszövegét is írta. Őt követte a szerző, aki elmondta, hogy 2013-ban kezdte el kutatni Bácskossuthfalva múltját. Első munkája a helybeli zsidóság történetét dolgozta fel, és Klaudió a korábbi ismereteket egy életrajzzal bővítette ki. Ezt követte a Történet a paprikamalom mellől címet viselő dolgozata, amely azt mutatja be, milyen események zajlottak le Bácskossuthfalván 1992 áprilisában, amikor is többen megtagadták a hadseregbe való bevonulást. Német Klaudió harmadik kutatása az Egy elkerült tragédia címet viselte, és ez a dolgozat arra keresi a választ, hogy Zsáki József közbenjárására Bácskossuthfalván miért is nem voltak kivégzések a második világháború végén. A kötetben tíz történet szerepel, amelyek ugyan más-más időszakban játszódnak, mégis, összeolvasva ékes bizonyítékát adják a makacsságnak, amit akár kálvinista nyakasságnak is nevezhetünk. Az elbeszélt történetek között találjuk azt az esetet is, ami már Mikszáth Kálmánt is megihlette A Noszty fiú esete Tóth Marival című regénye megírásakor. A bemutatón szó esett továbbá a kötet borítójáról is, amelyen a már említett Zsáki József és Csubela Ferenc szerepel. Klaudió elmondása szerint azért esett a választása e két személyre, mivel mindkettő megítélése vitatott, annak ellenére, hogy tevékenységükkel a falu javát szolgálták. Végül Pál Károly és Besnyi Ferenc is felszólalt, hisz mindketten jelen voltak a Történet a paprikamalom mellett címmel megírt ellenállás alkalmával.
Újságírói kérésre Német Klaudió így vallott a kötetről:
– A kötet megírásában legjobban a kutatás utáni vágy inspirált. Amikor egy-egy történetet kutat az ember, nagyon szeretné megtudni, hogy milyen információk derülhetnek ki még. A választásom azért esett a helytörténetre, mert szeretem a történelmet, és érdekelt a szülőfalum múltja. A könyv alapjait 2014-ben helyeztem le, igaz, akkor még nem tudtam, hogy később megszületik ez a munka, csupán 2016-ban merült fel bennem a kérdés, hogy megérné-e nekem megcsinálni ezt a könyvet, és most már tudom, hogy megérte. A könyvvel teljes mértékben azonosulni tudok, hisz szükség volt kellő mennyiségű makacsságra ahhoz, hogy az idősebb helytörténészeket meg tudjam győzni, hogy fiatal létemre igenis képes vagyok e könyv megírására.
