Felmérték a helyzetet, és egy lépéssel közelebb kerültünk a topolyai Művelődési Ház hatáskörébe tartozó kovács-bognár műhely felújítása felé. Buzás Miklós, a szentendrei Skanzen főépítésze és Bereczki Ibolya, a Skanzen főigazgató-helyettese ugyanis a helyszínen tekintették meg a felújításra szoruló épületet, és szakmai tanácsokkal látták el vendéglátóikat. Tomik Nimród, a képviselő-testület alelnöke elmondta, hogy a műhely műemlékvédelem alatt áll, ezért precízen meg van határozva, hogy milyen anyagokat lehet használni, meg milyen anyagokat nem lehet felhasználni a felújítás során. Elmondta, hogy a magyarországi szakemberek arra szakosodtak, hogy a népi építészet állagát hogyan tudják megőrizni. Ők azok, akik pontosan tudják, hogy mit lehet beépíteni, melyek azok az anyagok, melyek felhasználhatóak.
A szentendrei Skanzen főépítésze és az igazgatóhelyettes asszony már több helyszínt is megtekintettek a Vajdaságban. A topolyai megbeszélésen részt vett Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója és Silling Léda néprajzkutató és kulturális antropológus, Topolya Község Önkormányzatának képviselői, valamint a Művelődési Ház képviselői.
A műhely a topolyai muzeális egységek részét képezi (Tóth Péter felvétele)
Buzás Miklós és Bereczki Ibolya ez alkalommal a helyi szakemberekkel megosztották tapasztalataikat, ötletet is adtak a felújításra vonatkozóan. A következő lépésben, legkésőbb jövőre a tartománynál pályázni fognak majd a műhely felújítására.
Az egykori, városszerte nagyra becsült Egri testvérek bognár-kovács műhelye igazi ritkaságnak számít, mivel általában két mesterséget sehol sem űztek egy helyen. Az viszont közismert, hogy a bognár-kovács mesterségnek Topolyán a XVIII. századtól nagy hagyománya volt. Az 1940-es években még negyven kovácsműhely volt a város területén. A jellegzetes topolyai fémmintázatok alapján egy kocsifajtát „topolyi” szekérnek neveznek. A Topolyán készült kocsikat szerte a Délvidéken kedvelték. A műhelyt a második világháború után államosították, és kovács-bognár szövetkezetet hoztak itt létre. A szövetkezet megszűnte után raktárként használták az épületet. A műhely ma a tájház és a szélmalom mellett a topolyai muzeális egységek részét képezi.
Az épület mint a Művelődési Ház egyik múzeumi egysége 1991-ben kapott műemlékvédelmi státust. A tetőszerkezetet 2021-ben felújították, de a falainak renoválására sort kellene keríteni, az épület szerkezetét is stabilabbá kellene tenni, mindezt úgy kell megoldani, hogy a műemlékvédelem alatt álló objektum eredetisége megmaradjon.
A tetőfelújítás állagmegőrző kivitelezésének anyagi feltételeit elsősorban a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság támogatásából tudta a fenntartó intézmény biztosítani, a vajdasági kulturális örökségek védelmére és megmentésére meghirdetett nyertes pályázatnak köszönhetően. Az itteni építészek, illetve a műemlékvédelmi intézet szakmunkatársai pedig most közösen készítik el a tervdokumentációt, amivel ismét pályázni lehet majd.
Nyitókép: A szakemberek megtekintették a felújításra szoruló épületet (Tóth Péter felvétele)
