A Topolyai Téli Esték elnevezésű rendezvénysorozat idei utolsó előtti felvonásán a Riparia Természetbarátok Egyesületének tagja, a szabadkai Palics–Ludas Közvállalat szakembere, Szekeres Ottó tartott előadást. A program elején az estet szervező Arcus Környezetvédő Egyesület tagja, Miklós Csongor köszöntötte a társszervező Művelődési Ház kiállítótermében összegyűlteket, akik ezt követően meghallgathatták a vendég Gyakorlati ragadozóvédelem a Vajdaságban című előadását.
Fotó: Benedek Miklós
Szekeres bevezetőjében elmondta, hogy Vajdaságban mintegy 30 nappali ragadozófajt tartanak nyilván, amelyek közül 17 faj költ is régiónkban. Egyes fajok esetében az utóbbi időben stabilizálódni látszik a populáció létszáma, ám néhány fajnál drasztikus állománycsökkenésnek lehetünk tanúi. Utóbbi oka többek között az élőhelyvesztés és a költőterületek csökkenése, ugyanis ezen madárfajok szaporodásához nagy és háborítatlan területre van szükség; de az okok között meg kell említeni a zsákmányállatok számának csökkenését, a mérgezéseket, a kilövéseket, csakúgy, mint a solymászatot, amelyet a legtöbben a mái napig illegálisan űznek, és a madarakhoz általában fészekrablás nyomán jutnak. Ezt követően Szekeres rátért különböző madárfajok és gyakorlati védelmük ismertetésére. Először is a kerecsensólyomról hallhattunk, amely a legnépszerűbb solymászmadár, és amelynek állománya folyamatosan csökken: 2008-ban még 40–50 pár költött tartományunkban, tavaly viszont csak kilenc fészket figyeltek meg. Ezen ragadozó madár természetvédelmi értéke 400 000 dinár. Ezután szó esett a réti sasról, amely a legnagyobb testű ragadozó madarunk, a kék vércséről, amely a legszínesebb ragadozónk, és elsősorban nagy testű rovarokkal táplálkozik, a parlagi sasról, amely a legritkább ragadozó madarunk, és amelynek természetvédelmi értéke a legmagasabb a madarak körében, 500 000 dinár, valamint a héjáról, amely esetében drasztikus állománycsökkenést figyelhetünk meg, ennek ellenére az érvényben lévő törvények alapján a mái napig vadászható, és ez a példa is illusztrálja, hogy a törvényhozók hogyan viszonyulnak természeti értékeinkhez. Ami a gyakorlati védelmet illeti, több esetben a műfészkek kirakása is eredményhez vezethet, csakúgy, mint a téli etetés, illetve a fészkek körüli védőzónák kialakítása is fontos a háborítatlan költés érdekében. Szekeres elmondta azt is, hogy Vajdaságban öt helyen, köztük a szabadkai homokpusztán folyik téli ragadozómadár-etetés.
Védett madaraink egyes példányai több százezer dináros értéket képviselnek, papíron – a valóságban azonban az őket kilövők, a tojásrablók, az illegális solymászok legtöbbször nevetséges büntetéseket kapnak.
A Topolyai Téli Esték zárórendezvényére jövő kedden, március 28-án 18 órai kezdettel kerül sor, amikor is Tomik Nimród tart előadást Miért is sír a paraszt? címmel.
