A héten véget ért a topolyai Művelődési Ház és a helybeli Arcus Környezetvédő Egyesület által közösen szervezett Topolyai Téli Esték elnevezésű rendezvénysorozat, amelynek keretein belül az idén is nyolc egymást követő héten tartottak ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő előadásokat.
A záróelőadást Tomik Nimród helytörténész, a helybeli Gazdakör elnökségi tagja tartotta meg, aki Miért is sír a paraszt? címmel értekezett. Tomik előadását a Bëlga zenekar Az a baj című népszerű slágerének átiratával kezdte, mondván, a parasztok esetében, ha nem esik az eső, az a baj, ha pont akkor esik az eső, akkor az a baj, ha alacsony a malac ára, az a baj, ha magas a malac ára, akkor az a baj. A prezentációban az előadó a mezőgazdasági termelés történetét vázolta fel egészen az őskortól, amelynek végén az ember a gyűjtögető és vadászó életmódot követően áttért a letelepedett életmódra, és a háziasítást követően egyre inkább a földműveléssel és állattartással tartotta el magát. Az ókori államokon keresztül, mint például Egyiptom, a görög államok, a Római Birodalom, előadásában Tomik eljutott a magyarokig és a honfoglalásig. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Feszty Árpád híres festményén is jól látható, hogy az állattartás igen fontos szerepet játszott eleink életében, hisz a lovak mellett például a honfoglalók szürkemarha-állománya is jelentős volt. A falvak kialakulása a 11. században kezdődött el a Kárpát-medencében, és Tomiktól azt is megtudtuk, hogy kezdetben a magyarság körében is az állattartás dominált, és majd csak a 13. században következett be a fordulat, és ezt követően vált a növénytermesztés uralkodóvá. Az előadásból azt is megtudtuk, hogy Magyarországon még a 18. században is a lakosság több mint kilencven százaléka élt mezőgazdaságból, és a már említett szürkemarha-export a gazdaság egyik húzóágazata volt, hisz egyes években csaknem 100 000 darabot hajtottak el a nyugati felvásárlókhoz. A leglátványosabb fejlődésre az 1848/1849-es forradalmat és szabadságharcot követő időszakban, az úrbéri viszonyok eltörlése után került sor, és a kiegyezés után gyorsult fel olyannyira, hogy a huszadik század elejére például a magyar malomipar világszínvonalú lett. A mezőgazdasági viszonyok huszadik századi változását követően Tomik előadását az ágazat jövőjére vonatkozó kérdéssel zárta, hisz mint mondta, vidékünkön a mezőgazdasági termelők egyre idősebbek, és a fiatalok számára egyre kevésbé vonzó ez a szakma.