A topolyai Népkönyvtár 2014-ben vette fel a város szülötte, az elismert író, kritikus, irodalmár, Juhász Erzsébet nevét.
Csernik Attila alkotása a könyvtár falán (Benedek Miklós felvétele)
A könyvtár ezzel jó példát igyekezett mutatni, hisz szűkebb és tágabb környezetünkben igen kevés helyen találunk példát arra, hogy kortárs szerzőről nevezzenek el egy intézményt. A névváltoztatást követően az is felmerült, hogy a könyvtár épületének nyugati falára az írónő özvegye, Csernik Attila készítene egy mozaikot, a keleti falon már meglévő Ács József-mozaikkal átellenben. Mindezt Náray Évától, a könyvtár igazgatójától tudtuk meg, amikor Csernik Attila kültéri alkotásának bemutatásával kezdetét vette a Juhász Erzsébet-emlékév Topolyán.
Juhász Erzsébet hetven évvel ezelőtt, 1947. április 19-én született Topolyán, és igen korán, mindössze ötvenegy évesen elhunyt. Az írónő halála után a család a topolyai könyvtárnak felkínálta írói hagyatékát, így csaknem 1600 könyv, levél, kézirat, óravázlat, előadásszöveg, ugyanakkor személyes tárgyak is, mint például az írógépe került az intézménybe. Idén márciusban a Topolya községi tanács Juhász Erzsébet-emlékévvé nyilvánította 2017-et. Az emlékév folyamán több programot szerveznek, amelyek középpontjában az írónő munkássága áll. A sorozat nyitórendezvényére tegnap került sor. A program a topolyai Nyugati temetőben kezdődött, ahol megkoszorúzták Juhász Erzsébet sírját. Ezt követően került sor Csernik Attila digitális nyomdatechnikával készült alkotásának bemutatására, amely a kedvezőtlen időjárás miatt a Juhász Erzsébet Könyvtár padlástermében zajlott le a Csernik kültéri művének készítése közben létrehozott terveket bemutató tárlat kulisszái között. A műsor elején Náray Éva köszöntötte az egybegyűlteket.
Hajnal Jenő (Benedek Miklós felvétele)
Ezután Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Beszédét az írónő egyik visszaemlékezéséből vett részlettel kezdte, amelyben a gondtalan gyermekkor jelenik meg a huszadik század végének keserves élményeivel, tapasztalataival szembeállítva, illetve felidézte az írónővel való személyes kapcsolatát is.
– A tisztelet áhítata, a kultusz csendes tűnődése hozott össze bennünket, ugyanis Juhász Erzsébet ma lenne hetvenéves. Olyan makacs tény ez, amelynek apropójaként immár egy kültéri műalkotás is hirdeti Juhász Erzsébetnek Topolyához, a topolyaiakhoz és a róla elnevezett könyvtár olvasóihoz, látogatóihoz való kötődését – fogalmazott Hajnal, majd hozzátette: – Fikció és valóság sajátos viszonya és egymásra való hatása izgat ma bennünket, rátekintve Csernik Attila képzőművész olyannyira sajátos, és ismerős betűkollázsaira, amelyeket itt és most tapasztalhatunk meg. – Juhász életművéről szólva elmondta, az írónő olyan kérdéseket fogalmazott meg, amelyek ma is megkerülhetetlenek a számunka, hiszen jelenünkről szólnak, az itt maradókról és az elmenőkről, nemzeti identitásunkról, mindarról, ami mindinkább megerősít bennünket abban a hitben, hogy Juhász Erzsébet életműve azon az úton segít bennünket, mely saját életünk, saját önmeghatározásunk megtalálására tesz kísérletet.
Hajnal Jenőt Kislinder Gábor, Topolya polgármestere követte, aki elmondta, az önkormányzat mindig is büszke volt a település szülötteire, és az a dolguk, hogy elismerjék a tehetséget: – A község feladata az értékeit védeni, hagyományait tisztelni, és bátran a jövőbe tekinteni – fogalmazott a községi elnök.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői (Benedek Miklós felvétele)
A megnyitót, amelyet Bede Barbara, a topolyai Alapfokú Zeneiskola tanulója gitárjátéka tett még ünnepélyesebbé, egy kerekasztal-beszélgetés követte. A tanácskozáson részt vett Bencsik Orsolya író, Bordás Győző író, Faragó Kornélia egyetemi tanár, Harkai Vass Éva egyetemi tanár, költő, Sági Varga Kinga kritikus és Virág Zoltán egyetemi tanár. A vendégek a moderátor, Patócs László vezényletével Juhász Erzsébet életművének több aspektusát igyekeztek megvilágítani. Szó esett többek között az Új Symposion című folyóirat második, ún. csendes generációjáról, amelynek maga Juhász is a tagja volt, arról, hogy annak ellenére, hogy az életmű félbetört, mégis egy kerek egészet képez, arról, hogy mi is az a közép-európaiság és ez hogyan kötődik a Habsburg Monarchiához és magához Vajdasághoz, de az is szóba került, hogy Juhász Erzsébet életművében több műfajban ma is aktuális problémák fogalmazódnak meg, többek között az azonosság megértése, az identitás-problémák, és nem mellesleg az emigráció.
A Juhász Erzsébet-emlékév következő rendezvényére május negyedikén kerül sor, amikor is középiskolások számára szerveznek irodalmi vetélkedőt, de rajpályázat, szerb nyelvű könyvbemutató, Csernik Emese-kiállítás is szerepel a tervek között, csakúgy, mint egy könyv megjelenése, illetve egy film bemutatása.
