Nemzetközi fesztiválra készülnek

Veszprémben május 11-e és 14-e között tartják meg a Bűvös Bábos Fesztivált a Nemzeti Művelődési Intézet szervezésében, amelyre szerte a Kárpát-medencéből várják a hivatásos és az amatőr bábozással foglalkozó társulatokat, illetve csoportokat. A találkozóra nagy erőkkel készül a bácskossuthfalvi Ady Endre Művelődési Központ legfrissebb szakcsoportja, a DéliBábszínház, illetve a bácsgyulafalvi gyerekek is, azaz a Rontom-Bontom-Alkotom csapat. A bácskossuthfalvi gyerekek az Id. Kovács Gyula Általános Iskola felsős diákjai: Holló Réka, Sevarac Réka, Sevarac Emese és Gáspár Kamilla, akiknek a munkáját Tímár Gabriella, az Ady Endre Művelődési Központ elnök asszonya koordinálja. A lányok egy furfangos történetet játszanak el, A kutya és a macska című népmesét. Az öttagú bácsgyulafalvi csoportot Vörös Imelda, a Szabadkai Gyermekszínház színésze vezeti, a Kiss Ferenc Általános Iskola tanulóiból álló társulat tagjai: Kabók Márk, Kabók Hanna, Horváth Bacsó Karolina, Bezdán Zolna és Petkovity Matea Leila. A színjátszó társulatnak ez a harmadik előadása, és az első utazása a bábozás világában. Egy bukovinai székely népmesét, A válogatós királykisasszony címűt viszik színpadra. A két falu tehetséges gyermekeivel Tóth Kriszta magyarországi színész és bábos szakember igyekszik megismertetni, és megszerettetni a színházművészet egyik legrejtélyesebb ágazatát. A minapi bácskossuthfalvi próbán megtudtuk, hogy bár egészen Törökbálintról érkezik vidékünkre amikor alkalma adódik rá, de megéri számára a fáradságot, hiszen tapasztalata szerint csodás gyermekekkel dolgozhat együtt.

– A bácsgyulafalvi és a bácskossuthfalvi gyerekek is hihetetlenül ügyesek, játékosak, mégis koncentráltak, egyszóval színpadra termettek. Bácskossuthfalván például szinte magam sem hittem el, de már az első, januári találkozásunk alkalmával gyakorlatilag össze is állt az előadás felépítése, a cselekmény, a szereplők, ki-hova megy, ki-mit csinál, mit mond. A lányok által kiválasztott prózában megírt mesét dramatizáltam, és a szereplők személyiségére alkalmaztam a forgatókönyvet. A bácskossuthfalvi darabbal párhuzamosan folynak a bácsgyulafalvi próbák is. Ezúttal személyesen is jelen vagyok a két faluban, de szerencsére a mai digitális eszközöknek köszönhetően a felkészülés alkalmával már nem igazán akadály a távolság – tudtuk meg Tóth Krisztától, a darab rendezőjétől, aki azt is hozzátette, hogy a bácskossuthfalvi lányok az iskolai diákszínjátszó csapat munkájában részt vettek, de korábban nem találkoztak a bábozás szakmai oldalával, ezért az első próbán megismerkedtek a műfaj alapjaival.

– Elsősorban a bunraku bábra igyekeztem a figyelmet felhívni, hiszen ezekkel a bábtípusokkal viszik színpadra a darabot. Ez azt jelenti, hogy a figurák fejénél van egy forgatási pont, illetve a kezüket, lábukat lehet mozgatni. Ez mellett a mozgatók is szereplői az előadásnak, vagyis ők is teljes testtel látszódnak, nincsenek paraván mögé bújva, így lehetőségük van interakcióba kerülni a mozgatókkal és a bábokkal – mesélte Tóth Kriszta, majd hozzátette, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet által szervezett bábos fesztivál szervesen illeszkedik abba a programsorozatba, amelynek keretében az idén Veszprémre, mint Európa Kulturális Fővárosára szegeződik a figyelem több rangos művelődési eseményen keresztül. A hivatásos csoportok mellett amatőröket is várnak szerte a Kárpát-medencéből, és mivel a legtöbb ilyen csapatot pedagógusok, művelődés-szervezők vezetik, ezért a fesztivál koordinátorai valamennyi csoport mellé kijelöltek egy-egy szakmabeli bábost. Így került Tóth Kriszta Bácskossuthfalvára, illetve előtte Bácsgyulafalvára, Vörös Imelda felkérésére.

– A Rontom-Bontom-Alkotom csoport, azaz a bácsgyulafalvi gyerekek öten állnak színpadra, ők egy magyar népmesét választottak, és egy hagyományosabb jellegű bábos darabot mutatnak be. Ez teljesen más műfajhoz tartozik, mint a bácskossuthfalvi DéliBábszínház állatmeséje, amely úgymond egy modernebb előadás. Természetesen mindkét darab nagyszerű választás, élvezhető több korosztály számára is, és helye van a színpadon. Habár mindkét csoport bunraku típusú bábokat visz színpadra, de a bácsgyulafalvi gyerekek autentikus népzenei elemekkel és hangszerekkel szolgáltatják a zenei aláfestést, ők maguk citeráznak, illetve énekelnek is. A bácskossuthfalvi darabban furulyaszólóval tartják fenn a figyelmet a kis színészek, illetve más zenei aláfestéssel – tudtuk meg a darabok rendezőjétől.

A bácskossuthfalvi próbán kiderült, hogy a veszprémi találkozó villámcsődületre is várja a gyermek résztvevőket, és a heti két alkalommal tartott próbákon erre is készülnek, és nagyon élvezik az egészet. Mint ahogy a kutya-cicaharcról szóló darab végén a párnacsatát és a zavarócskát is. A DéliBábszínház előadását eddig a Ficsak Vajdaság ünnepi foglalkozásának résztvevői és az Életfa Nagycsaládosok Egyesülete Húsvéti kavalkád elnevezésű programjának a résztvevői már megismerhették, a lányok a veszprémi megmérettetés előtt még az iskolában is előadják az izgalmas történetet.