Az egykori nagyvállalatok privatizálása olyan sok esetben jelentett egyet azok tönkretételével és szétlopásával, hogy az ember hitetlenkedve fogadja a ritkaságszámba menő pozitív példákat. Topolyán a Dózsa György Mezőgazdasági Vállalat magánosítása ebbe a ritka kategóriába tartozik. A céget öt évvel ezelőtt adták el, s azóta jelentősen megnövekedett a termelése, új technológiákat alkalmaznak, új ólakat építenek, és a dolgozók száma is növekedett.
A cég több mint 1500 hektár termőföldön gazdálkodik, melyen kukoricát, árpát, cirkot, lent és napraforgót termesztenek. Mindezt teljes mértékben fő termékük, a hízódisznó takarmányozásához használják fel. Milan Ćatić, a vállalat igazgatója arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban számos jelentős eredményt értek el.
– Öt éve, 2008 szeptemberében privatizálták a vállalatot, és azóta csaknem megháromszoroztuk a termelést. A magánosítás előtt a vállalat évi szinten 9–11 ezer hízódisznót értékesített, a tavalyi évben ez a szám 26 ezer volt. Lassan befejeződik a farmjaink felújítása és bővítése, így el fogjuk érni az évi 30-33 ezres kapacitást. Az elmúlt öt év alatt 1200 vagon kapacitású silót építettünk, valamint elkészült a biomasszával működő hőtelepünk. Az irodáktól kezdve az ólakig mindent biomasszával fűtünk, és olyan nagy kapacitású berendezéséket szereztünk be, amelyekkel a nyári időszakban hűteni is tudjuk az összes objektumot.
A termelést nagymértékben modernizálták, ez mégsem vezetett létszámcsökkentéshez a cégben.
– Valóban, az ólainkat a legkorszerűbb előírásoknak megfelelően alakítottuk ki, teljes mértékben automatizálva van a szellőztetés, a fűtés, az etetés és az itatás. Ennek ellenére nem csökkentettük a munkások számát, sőt némileg növeltük is. A privatizáció előtti időszakban 110-en dolgoztak a Dózsában, jelenleg 120-130 állandó alkalmazottunk van. Az új létesítményeink, mint a hőtelep vagy a siló, lehetővé tették az új munkaerő alkalmazását.
Az önök cége „hitelmentesnek” nevezhető üzletpolitikát folytat.
– Cégünk működésének alapelve, hogy nem veszünk fel banki hiteleket, és a halasztott kifizetéseknek sincs gyakorlatuk nálunk. Fő termékünket, a hízókat nagy vágóhidaknak szállítjuk, melyekkel éves szerződésünk van, akik szinte azonnal fizetnek. Azt hiszem, a gazdaságnak csak egy kis szegmense tud így dolgozni. Korábbi fejlesztésekre a tartományi technológiai fejlesztési alaptól vettünk fel támogatott hitelt, de egy hónapja kérvényeztük a részletek idő előtti visszafizetését. Elképzelhető, hogy a jövőben is pályázni fogunk a tartománynál, ugyanis egy vágóhidat szeretnénk létesíteni, de terveink között szerepel egy biogázüzem is.
Ezek szerint jövőben nem élő jószágot fognak értékesíteni?
– Szándékunkban áll valamilyen szinten bezárni a termelési kört, hogy a végső termékünk a félig feldolgozott disznó legyen. A vágóhídi, valamint a jószágtenyésztésből és mezőgazdaságból származó hulladékokat pedig a biogáz gyártásánál tudjuk majd felhasználni.
Ćatić végül elmondta, a vállalatnak két évvel ezelőtt 131 millió dinár nyeresége volt, az elmúlt évben pedig 286 millió. Ebben az öt évben 20 ezer négyzetméter gazdasági objektumot építettek fel, s mindezt a saját tőkéből. Hangsúlyozta, a sikeres üzletpolitika mellett nagyon sokat köszönhetnek azoknak a fiatal szakembereknek, akik az elmúlt időszakban csatlakoztak hozzájuk, hiszen a siker nemcsak a vállalat vezetőségének, hanem a fiatal szakembereinek és a vállalat összes dolgozójának az érdeme.
