2024. szeptember 27., péntek

Légszennyezés-e a bűz?

A topolyai Žibel Kft.-ben közel 300 ezer eurót költöttek a szűrők fejlesztésére

Augusztus 15-én a Žibel Kft. egy közleménnyel fordult a nyilvánosság felé, amelyben arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy hosszú idő után végre sikerült megoldaniuk az üzemből áradó kellemetlen szagok, vagy mondjuk ki nyíltan, bűz problémáját. A jelentésből azt is megtudhattuk, hogy a városban terjedő szagokért nem minden esetben a Žibel a felelős, viszont más cégek előszeretettel bújnak el mögöttük.
A héten sajtótájékoztatót tartottak az állati maradványokat feldolgozó cégben, ahol Milan Zagorac, az üzem ügyvezetője arról beszélt, hogy a vállalat az érvényben lévő környezetvédelmi törvényeket betartva működik, és a legújabb tudományos és technológiai fejlesztéseket alkalmazva folyamatosan fejlődik. Az 1986-ban indult vállalat 2002-ben – az európai uniós szabályoknak eleget téve – átalakításon ment át, mindenekelőtt az alapanyagokat tekintve, ugyanis azóta csak a harmadik kategóriába tartozó állati alapanyagokat dolgozzák itt fel, vagyis az ellenőrzött eredetű vágóállatokat és a vágóhidak másodlagos termékeit. Az utóbbi időben újabb ügyfelek jelentkeztek, és a piaci igények is oda vezettek, hogy bővíteniük kellett a termelést, jelenleg naponta mintegy 100 tonna alapanyagot dolgoznak fel. A vállalatban előállított végtermék legnagyobb része, 85-90 százaléka exportra megy az Európai Unió országaiba, ahol leggyakrabban házi kedvencek táplálékainak alapanyagát képezi. A szagokat illetően Zagorac elmondta, hogy ezek kibocsátásának csökkentése érdekében az utóbbi időben 250-300 ezer eurót költöttek a szűrők fejlesztésére. Arról is szó volt, hogy ezek a gázok csupán kellemetlen szagúak, az egészségre viszont nem ártalmasak, így ez még talán nem számít légszennyezésnek, hisz a mérések azt bizonyították, hogy a környezetre és az egészségre káros anyagok kibocsátása minden esetben a megengedett határértékek alatt voltak.
Ezután az ügyvezető idegenvezetésével egy körutat tettünk az üzemben. Az állandóan érkező szállítmányok és a hatalmas tartályok miatt állandó jelleggel éreztük a jellegzetes „zsibelszagot”, viszont azt is el kell mondani, hogy azt tapasztaltuk, az újításokról szóló nyilatkozatokban foglaltak megfelelnek a valóságnak. Új és felújított gépek és berendezések találhatóak több helyen. Egy dolgozótól azt is sikerült megtudnunk, hogy az utóbbi négy hónapban mintegy 600 tonnányi fémszerkezetet és 700 méter különféle kábelt szereltek le, amit újakkal cseréltek ki. Megtekintettük a magyar gyártmányú levegőszűrőt, amely mintegy két hónapja lett üzembe helyezve, és a legkorszerűbb technológiával működik.
Arra is választ kaptunk, hogy a vállalatot folyamatosan ellenőrzik, állandóak a különböző szintű auditok mind a község, mind az állam részéről. Emellett, mivel főleg exportra termelnek, az EU-ból érkező ellenőrök is megfordulnak náluk, legutóbb tavaly volt ilyen jellegű kontroll, és a jelentések szerint a vállalat eddig mindig megfelelt ezeken a felülvizsgálatokon.
A fentiekből kitűnik, hogy a vállalat vezetősége mindent megtesz a kellemetlen szagok kibocsátásának minimalizálása érdekében, de – mint ahogy mindannyian tudjuk – ahol halat sütnek, ott bizony halszag lesz.