Csütörtökön este a topolyai Művelődési Ház szervezésében a Bolyongó című kiállítás kísérőrendezvényeként Kisimre Szerda Anna, a Kodály Zoltán MMK művészeti vezetője tartott előadást a Tájházban. Előadásának címe A topolyai népviselet emlékei és a topolyai népdalok a XX. század közepén. Közreműködtek a Kodály MMK szakosztályai, a Kaláris asszonykórus, valamint a Szélszirom és a Hétmező énekcsoport. A nagyszámú néző előtt megtartott bemutatón megtudtuk, hogy az előadónak nagy segítségére volt a Bácskai magyar népviseletek című kiadvány egyik fejezete, amelyet Borús Rózsa írt meg, és amelyben részletesen beszámol városunk múlt század eleji viseletéről. A viselőknek szigorú szabályokat kellett betartaniuk, és csak a saját nemüknek, életkoruknak, családi állapotuknak és vagyoni helyzetüknek megfelelő öltözéket vehettek magukra. Szigorú szabályok írták elő az elfogadott hajviseletet is. Az előadást szemléletessé tette, hogy az előadó modelljein meg is mutatta az öltözeteket. Topolya népdalkincse konkrétan nem köthető egyetlen tájegységhez sem, hisz a XVIII. század közepén megtörtént betelepítés alkalmával több megyéből érkeztek telepesek, és ezek a találkozás után keveredtek, és az évek során egy sajátságos színt kaptak. Az előadónak ebben is volt kiinduló alapja, Rind Melinda Haj, szénárú szénára című, topolyai gyermekjátékokat tartalmazó kötete, ezenkívül Tóth Ferenc Topolya és környéke népballadái című könyve, valamint Bodor Anikó vajdasági népdalokkal foglalkozó munkái. Az előadó maga is illusztrálta az elmondottakat, de az énekcsoportok is segítségére voltak ebben. Kisimre Szerda Anna elmondta, hogy művészeti vezetőként napi kapcsolata van a népviselettel, hisz a tánchoz szorosan kapcsolódik az öltözet, és amikor új táncot tanulnak, megismerkednek a viselettel is, hogy minél hitelesebb legyen a produkció. Azt is megtudtuk, hogy a leírások alapján sokszor készítenek reprodukciókat a ruhadarabokról, és ebben az egyesület segítségére van Rózsa Jolán, aki nagy tapasztalattal rendelkezik e téren.
